Szabályzatok

Etyek Sportegyesület

Alapszabálya

a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva

Preambulum

Etyek Nagyközségben több évtizedes hagyománya van a verseny és szabadidő sportnak. Etyek Nagyközség labdarúgó csapata 1946. év óta szerepel a különböző szintű bajnokságokban, a sportegyesület más szakosztályai, így különösen a sakk, kézilabda és az asztaltenisz szakosztályok szintén évtizedek óta öregbítik a sportegyesület és a Nagyközség hírnevét. A sportegyesület által nevelt játékosok számos patinás egyesületben szereztek megbecsülést és elismerést. E nemes hagyományokat folytatva és ápolva, élve a Magyar Köztársaság Alaptörvénye, a sportról szóló 2004. évi I. törvény, a 2011. évi CLXXV. törvény, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. V. törvényben meghatározott jogainkkal, és kötelezettségeinkkel, jelenlévő egyesületi tagok az alábbi Sportegyesület Alapszabályát, az alábbiak szerint kiegészítjük és módosítjuk.

I.

A sportegyesület alap adatai

I./1. A sportegyesület neve: Etyek Sportegyesület

       Rövidítése: Etyek SE

       Színe: Piros-fehér

       Alapításának éve: 1962

       Nyilvántartásba vétele: 1989

I./2. A sportegyesület működési területe: A Magyar Köztársaság területe

I./3. Székelye: 2091 Etyek, Körpince köz 4.

       Telephelye: 2091 Etyek, Öreghegyi út 2.

I./4. A sportegyesület törvényességi felügyeletét az egyesület székhelye szerinti bíróság látja el.

I./5. Az egyesület önálló jogi személy.

II.

A sportegyesület célja

A sportegyesület célja a rendszeres sportolás, versenyzés, testedzés, felüdülés biztosítása, az ilyen igények felkeltése, tagjainak nevelése, a társadalmi öntevékenység és a közösségi élet kibontakozásának biztosítása.

A sportegyesület további célja, hogy tagjai részére biztosítsa a verseny és tömegsportolási lehetőségét, szakosztályai részére pedig az utánpótlás nevelését.

A sportegyesület gondoskodik tagjainak rendszeres testedzéséről és sportolásáról, továbbá elősegíti Etyek Nagyközség és régiójában a közoktatási és felsőoktatási intézmények tanulóinak, hallgatóinak, továbbá a lakosság testnevelési és sporttevékenységét.

A sportegyesület céljának megvalósítása érdekében együttműködik a helyi, illetve a régióban működő önkormányzati, társadalmi, gazdasági és más egyesületekkel, illetve szervezetekkel.

A sportegyesület célja továbbá, hogy tevékenységei, szolgáltatásai mások által is hozzáférhetőek legyenek, azokból bárki a szabályok betartásával, ingyenesen vagy alkalmi tagdíj megfizetése mellett részesülhessen.

III.

A sportegyesület vezető tisztségviselői

III./1. Az Egyesület elnöke:

Hargitai Zoltán László /Sinigla Éva Terézia/ (2091 Etyek, Szabadföld utca 28.)

III./2. Az Egyesület elnök-helyettese:

Máté Miklós /Kovács Teréz/ (2091 Etyek, Németh utca 4.)

III./3. Az Egyesület titkára:

Tiszekkerné Bozsányi Kamilla /Halászi Zsuzsanna/ (2091 Etyek, Honvéd utca 46.)

III./4. Az Egyesület gazdasági vezetője:

Ferenc Istvánné /Pethő Éva/ (2091 Etyek, Boti út 26.)

IV.

Az egyesület részére történő vagyoni hozzájárulás, és vagyonrendelkezés

A tagok kijelentik, hogy az Egyesület részére személyenként nem kívánnak vagyoni hozzájárulást nyújtani, anyagi tekintetben kifejezetten csak az éves tagsági díj, és az esetleges szakosztályi tagdíj megfizetésével járulnak hozzá, az Egyesület működéséhez, melyet azonban rendszeresen az adott évben megadott határidőre megfizetnek az Egyesület részére.

V.

A sportegyesület tagsága

V./1. A sportegyesület tagja lehet minden olyan természetes és jogi személy, aki az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezően elfogadja, és kötelezettséget vállal a sportegyesületi célok megvalósítása érdekében történő közreműködésre és a tagsági díjak megfizetésére. A tagfelvételről első fokon az egyesület elnöksége dönt, mely döntés ellen jogorvoslatért a küldöttgyűléshez lehet fordulni.

V./2. A sportegyesület tagsági viszonyai

a) Egyesületi tag: Az Alapszabályban és az SZMSZ-ben részletezett jogokkal és kötelezettségekkel

b) Különleges jogállású tag:

1. Külsős tag: Csak közvetett módon vesz részt a sportegyesület életében, a küldöttgyűlésen nincs részvételi és szavazati joga, de alkalmi tagdíj megfizetése után használhatja az egyesület eszközeit, létesítményeit.

Az alkalmi tagdíjat a küldöttgyűlés állapítja meg, a jelenleg érvényes alkalmi tagdíj: 500Ft /fő/alkalom.  

2. Tiszteletbeli tag: A sportegyesület küldöttgyűlése az elnökség, vagy bármely tag javaslatára minősített szótöbbségű döntésével tiszteletbeli tagnak választhatja azt a természetes személyt, aki kiemelkedően sokat tett az egyesületért.

A tiszteletbeli tag jogai és kötelezettségei megegyeznek az egyesületi tagéval, kivétel, hogy mentesül a tagsági díj megfizetése alól. Tiszteletbeli tagnak csak a tíz évnél hosszabb egyesületi tagsággal rendelkező tag választható.

A tiszteletbeli tagok száma nem lehet több mint a tagság 10%-a.

V./3. Az egyesületi tagok jogai:

  • Az egyesület tagja jogosult, és köteles az egyesület tevékenységében részt venni.
  • Az egyesület tagjait egyenlő jogok illetik, meg és egyenlő kötelezettségek terhelik, kivéve, a különleges jogállású tagságot.
  • A tag tagsági jogait személyesen gyakorolhatja. A tagsági jogok forgalomképtelenek és nem örökölhetők.
  • Az egyesület tagja nem köteles vagyoni hozzájárulást teljesíteni. A tag az egyesület tartozásaiért saját vagyonával nem felel.
  • A küldöttgyűlés határozatainak meghozatalában egy szavazati joggal rendelkezik, amennyiben elnökségi tag, vagy bizottsági tag, vagy meghívott, vagy szakosztályi küldött.
  • A 18 év alatti tagok szavazati joggal nem rendelkeznek.
  • Az Egyesület tevékenységével, illetve működésével kapcsolatban észrevételeket, javaslatokat tehet. A vezető tisztségviselőktől felvilágosítást kérhet az Egyesület tevékenységéről, indítványt tehet a küldöttgyűlés és az elnökség napirendi pontjaira.
  • Megfelelő szabályok betartása mellett betekinthet az Egyesület nyilvántartásaiba,
  • A Tagsági díj(ak) megfizetése mellett jogosult igénybe venni az Egyesületnek a tagok részére biztosított szolgáltatásait.
  • Az Egyesület tagja részt vehet az Egyesület rendezvényein, 18. életév betöltése után összeférhetetlenségi és elfogadó nyilatkozata alapján az Egyesület bármely vezető tisztségére megválasztható és újraválasztható. A sportegyesület tagjaként szakosztályi küldötté kinevezhető.
  • Jogi személyű tag szavazati jogát törvényes képviselője útján is képviselheti.
  • A tagok egytizede írásban az ok és a cél megjelölésével rendkívüli küldöttgyűlés és rendkívüli elnökségi ülés összehívását kezdeményezheti.

V./4. Az egyesületi tagok kötelezettségei:

- Az egyesület tagja köteles az alapszabályban meghatározott tagi kötelezettségek teljesítésére.

- Az egyesület tagja nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.

- Az Egyesület tagja köteles aktívan részt venni az Egyesület céljainak megvalósításában.

- Az Egyesület tagja köteles a meghatározott időre megfizetni a küldöttgyűlés által megállapított tagsági díjat, mely 10.000 Ft/fő/év.

A tagsági díjat személyesen kell befizetni, az egyesület titkáránál, vagy a gazdasági vezetőnél, vagy az adott szakosztály vezetőjénél. Az egyesületi tagsági díj befizetésének határideje az adott év március 31.-ig

- Az Egyesület tagja köteles megtartani, és teljesíteni a küldöttgyűlés határozataiban foglaltakat.

V./5. A tagsági jogviszony keletkezése:

Az egyesületi tagság az alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével történik. Az alapítást követően a belépési kérelemnek az elnökség, majd a küldöttgyűlés általi elfogadásával keletkezik. Az év közben felvételre kerülő tagok felvételéről az elnökség dönt, melyet jóváhagyásra a következő küldöttgyűlés elé terjeszt.

Az elnökség annak a személynek a belépési kérelmét fogadhatja el, aki a belépési kérelmében vállalja az alapszabályban foglalt kötelezettségeket.

A tagfelvételi kérelmet az elnökséghez kell benyújtani. A tagfelvételi kérelemről a kérelem benyújtását követő 15 napon belül az elnökség határoz.

Az év közben felvett tag a belépése napjától köteles megfizetni az éves egyesületi tagsági díj az év hátralévő hónapjai után 1000Ft/hónapot.

A tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak.

V./6. A tagsági jogviszony megszűnése:

A tagsági jogviszony megszűnik:

- a tag kilépésével;

- a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával;

- a tag kizárásával;

- a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.

A tag tagsági jogviszonyát az egyesület képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony megszűnésekor a befizetett tagsági díjak részben vagy teljes visszafizetésére a tag részére nincs lehetőség.

V./7. Jogszabályt, Alapszabályt vagy az egyesületi határozatot sértő, vagy az Egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartás esetén alkalmazható jogkövetkezmények és a taggal szembeni eljárás szabályai:

V./7.1. A jogszabályt, az alapszabályt vagy az egyesületi határozatot sértő, vagy az Egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartás esetén alkalmazható jogkövetkezmények a figyelmeztetés és az Egyesület edzései, mérkőzései, létesítményei, illetve rendezvényeitől történő eltiltás legfeljebb egy év időtartamra.

V./7.2. A jogszabályt, az alapszabályt vagy az egyesületi határozatot sértő, vagy az Egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartás miatt jogkövetkezmény alkalmazására irányuló eljárást a fegyelmi bizottság elnöke rendeli el.

V./7.3. A jogkövetkezmény alkalmazására irányuló eljárásban az érintett egyesületi tagot a fegyelmi bizottság elnöke, vagy az elnökség által e feladatra kijelölt más személy (a továbbiakban: vizsgáló) jegyzőkönyv felvétele mellett meghallgatja.

A vizsgáló jegyzőkönyv felvétele mellett meghallgatja továbbá azokat a személyeket is, akik az ügyre vonatkozó bizonyítandó tényekről tudomásul bírnak.

A vizsgáló okiratokat szerez be, tisztázza a tényállást, és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján, 30 napon belül elkészíti az elnökséghez címzett határozati javaslatát.

A határozati javaslat elkészítésétől számított 15 napon belül az elnök vagy a titkár elrendeli az ülés megtartása nélküli küldöttgyűlést. Az ülés nélkül megtartott küldöttgyűlés megtárgyalja a vizsgáló által jogkövetkezmény alkalmazása tárgyában hozott határozati javaslatot. A vizsgálat adatainak ismeretében bármely egyesületi tag indítványozhatja a határozati javaslat módosítását, illetve módosított tartalmú határozati javaslat elfogadását.

Az ülés nélküli küldöttgyűlés a megvitatott, illetve módosított határozati javaslatról az ügy megtárgyalását követően nyomban határoz.

A küldöttgyűlés az egyesületi taggal szemben hátrányos jogkövetkezményként /fentieknek megfelelően/ először figyelmeztetést, másodszor az Egyesület valamely rendezvényeitől, illetve létesítményeitől legfeljebb egy év időtartamra eltiltást alkalmazhatja. A jogkövetkezmény alkalmazásáról rendelkező ülés nélkül megtartott küldöttgyűlési határozatban fel kell tüntetni a jogorvoslati jogra vonatkozó tájékoztatást, és a jogkövetkezmény alkalmazásáról rendelkező határozatot meg kell indokolni. A határozatot a taggal írásban közölni kell.

V./8. A tagsági jogviszony felmondása:

Az alapszabály a tagságot feltételekhez köti, és amennyiben a tag nem felel meg ezeknek, a feltételeknek, az egyesület a tagsági jogviszonyt harmincnapos határidővel írásban felmondhatja. A felmondásról az egyesület elnöksége dönt, melyet jóváhagyásra a következő küldöttgyűlés elé terjeszt.

V./9. A tag kizárása:

A tagnak jogszabályt, alapszabályt vagy küldöttgyűlési határozatot súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén - bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére - a taggal szemben kizárási eljárás folytatható le. A taggal szembeni kizárás lefolytatását az egyesület elnöksége saját hatáskörben, vagy a fegyelmi bizottság határozata alapján végzi. A kizárási eljárás a megkezdéstől számított 30 napos határidő betartásával végezhető el. A tag kizárását, kimondó határozatot írásba kell foglalni, és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal írásban közölni kell. A kizárásról rendelkező határozattal szemben fellebbezésnek nincs helye, a kizárt tag az egyesület székhelye szerint illetékes bíróságtól kérheti a kizárási határozat felülvizsgálatát.

V./9.1. Kizárás:

- Aki az alapszabályban elfogadott egyesületi tagsági díjat, és az esetleges szakosztályi tagdíjat határidőre, vagy határidőn túli felszólításra nem fizeti meg azt az elnökség küldöttgyűlés megtartása nélkül, kizárhatja az egyesületi tagok közül.

VI.

A sportegyesület jogképessége

A sportegyesület jogi személy, amelyet a sportegyesület elnöke képvisel. E jogkört esetenként, vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve az elnök az elnökség bármelyik tagjára átruházhatja.

VII.

A sportegyesület szervezetei

VII./1. A Küldöttgyűlés

A sportegyesület legfőbb döntéshozó szerve, mely dönt a sportegyesületet érintő minden hatáskörébe utalt kérdésben.

A Küldöttgyűlésen való részvételre és szavazásra az elnökségi tagok, bizottsági tagok, és a meghívottakon kívül minden szakosztályból két szakosztályi delegált tag (küldött) jogosultak.

VII./1.1. A küldöttgyűlés ülésezése, nyilvánossága és hatásköre

VII/1.1.1. A küldöttgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik

VII/1.1.2. A Küldöttgyűlést az egyesület elnöke hívja össze.

VII/1.1.3. A küldöttgyűlés nem nyilvános, azon csak az elnökségi tagok, bizottsági tagok, a szakosztályi küldöttek, egyesületi tagok, és a meghívottak lehetnek jelen (a meghívottak és az egyesületi tagok szavazati joggal nem rendelkeznek)

VII/1.1.4. A küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik

a) az alapszabály módosítása;

b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;

c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;

d) az éves költségvetés elfogadása;

e) az egyesületi  tagsági díj, és az alkalmi tagdíj megállapítása és elfogadása;

f) az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása;

g) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;

h)  az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a bizottság tagjával vagy ezek, hozzátartozójával köt;

i) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a bizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;

j) az egyesületi bizottságok tagjainak megválasztása, visszahívása, és díjazásuk megállapítása;

k) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;

l) a végelszámoló kijelölése.

VII/1.2. A küldöttgyűlés határozathozatala

VII./1.2.1. Az Egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő szavazattal rendelkező tagok, és küldöttek háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

VII./1.2.2.  Az Egyesület céljának módosításához és az Egyesület megszűnéséről szóló küldöttgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok, és küldöttek háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

VII./1.2.3. Azokban az ügyekben, amelyekben a határozathozatalhoz nem szükséges a jelenlévő tagok, küldöttek vagy a szavazati joggal rendelkezők háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata, a küldöttgyűlés a határozatait a jelenlévők által leadható szavazatok több mint felének meglétével hozza meg.

VII./1.2.4. Határozathozatali szabályok:

- A szavazatra jogosultak a döntéshozó szerv ülésén szavazással hozzák meg határozataikat.

- Ha egy tag vagy alapító valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során, figyelmen kívül kell hagyni.

- A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben, részesít;

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

VII./1.3. A küldöttgyűlés összehívásának, lebonyolításának, a helye meghatározásának, a meghívó tartalmának, a napirendnek, a küldöttgyűlés tisztségviselőinek, a levezető elnöknek, a jegyzőkönyvvezető, és hitelesítők megválasztásának, a határozatképességnek, a szavazásnak, a jegyzőkönyvvezetésnek, valamint a határozatok kihirdetésének szabályai

VII./1.3.1. A küldöttgyűlést az elnök - akadályoztatása esetén a titkár - írásban a javasolt napirendi pontok közlésével az Egyesület székhelyére vagy a tagok többségének előzetes jóváhagyásával meghatározott más helyre hívja össze. A küldöttgyűlést elektronikus, és papíron kinyomtatott meghívóval kell összehívni. A meghívót olyan időben kell kézbesíteni a tagok részére, hogy a kézbesítés napjától a tervezett küldöttgyűlés napjáig terjedő idő legalább 15 nap legyen. A meghívóhoz csatolni kell a már rendelkezésre álló határozati javaslatokat és az előterjesztők indokolását.

VII./1.3.2. A meghívónak tartalmaznia kell

a) az Egyesület nevét és székhelyét;

b) a küldöttgyűlés idejének és helyszínének megjelölését;

c) az ülés napirendjét;

d) azt a figyelmeztetést, hogy „a megismételt küldöttgyűlés az írásban közölt napirendi pontok tekintetében a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes”. A küldöttgyűlés összeghívására irányuló meghívóban megjelölhető a megismételt küldöttgyűlés helye, és ideje is, mely lehet azon a helyen és napon is ahol az eredeti küldöttgyűlést, tartják.

VII./1.3.3. Egyéb rendelkezések

  1. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.
  2. Ha a küldöttgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyértelműen hozzájárul az ülés megtartásához.
  3. A küldöttgyűlést az Egyesület elnöke, akadályoztatása esetén az Egyesület titkára vagy az Egyesület elnök helyettes vezeti.
  4. A küldöttgyűlési tisztségviselő, a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető, és hitelesítők, a bizottsági tagok, illetve más személy megválasztására bármelyik egyesületi tag javasolhat, megválasztásukról a küldöttgyűlésen a szavazati joggal rendelkezők szótöbbségével határoz.
  5. A küldöttgyűlés határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező tagok, és küldöttek több mint fele jelen van, amennyiben ettől kevesebb a jelen lévő, a küldöttgyűlést meg kell ismételni, ami ebben az esetben már határozatképes.
  6. A küldöttgyűlés a határozatait nyílt szavazással hozza. Bármelyik tag indítványára a küldöttgyűlés úgy határozhat, hogy a megjelölt napirenddel kapcsolatban titkos szavazással határoz.
  7. Ha egy tag vagy alapító valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során, figyelmen kívül kell hagyni.
  8. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az:
  • akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben, részesít;
  • akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
  • aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
  • akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
  • aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll;
  • aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

i) A küldöttgyűlésen hozott határozatokat a szavazatszámlálás után az eredményesség vagy eredménytelenség esetén a levezető elnök szóban kihirdeti.

j) A küldöttgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvben meg kell jelölni a küldöttgyűlés helyét, idejét, továbbá a jelenléti ívre utalással fel kell sorolni a küldöttgyűlésen megjelent személyeket. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a javasolt, illetve elfogadott napirendet, az egyes napirendi pontokkal kapcsolatban hozott határozatokat. A jegyzőkönyvet a küldöttgyűlés elnöke, a jegyzőkönyvvezetőnek megválasztott személy és a választott két hitelesítő aláírásával hitelesíti.

k) A küldöttgyűlésen az Egyesület tagja, csak személyesen gyakorolhatja a szavazati jogát.

VII./1.3.4. A küldöttgyűlés összehívásának kötelezettsége

Az elnök vagy az elnök akadályoztatása esetén a titkár köteles a küldöttgyűlést összehívni.

A szükséges intézkedések megtétele céljából, ha az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi, az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni, vagy az egyesület céljainak elérése veszélybe került. Az összehívott küldöttgyűlést a tagok, és a küldöttek kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

VII./1.3.5. Határozathozatal ülés tartása nélkül

  1. Az alapszabály a határozathozatalt ülés tartása nélkül is lehetővé teszi.
  2. Az ilyen határozathozatalt az elnökség a határozat tervezetének a tagok részére történő elektronikus, vagy papír alapon történő megküldésével kezdeményezi.
  3. A tagok számára a tervezet kézhezvételétől számított legalább nyolcnapos határidőt kell biztosítani arra, hogy szavazatukat megküldjék az ügyvezetés részére.
  4. Az ülés tartása nélküli döntéshozatal során az alapszabály határozatképességre és szavazásra vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az ügyvezetés részére, amennyi szavazati jogot képviselő tag, és küldött jelenléte a határozatképességéhez szükséges lenne ülés tartása esetén.
  5. Ha bármely tag az ülés megtartását kívánja, a legfőbb szerv ülését az ügyvezetésnek össze kell hívnia.
  6. A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül - ha valamennyi tag szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül - az ügyvezetés megállapítja a szavazás eredményét, és azt további három napon belül közli a tagokkal. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja.

VII./2. Az Elnökség

Az Elnökség az egyesület általános hatáskörű ügyintéző és végrehajtó szerve, amely gondoskodik a Küldöttgyűlés határozatainak végrehajtásáról, valamint biztosítja a Küldöttgyűlések közötti időszakban a munka folyamatosságát.

VII./2.1. Általános rendelkezések

Az elnökség négy tagból áll. Az elnökség elnökét és tagjait a küldöttgyűlés választja meg. Megbízatásuk a megválasztásuk napjától öt évre szól.

Az elnökség tagjai: elnök, elnökhelyettes, titkár, gazdasági vezető.

Az elnökség tagjai kötelesek a küldöttgyűlésen részt venni, az Egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni. Az Egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni.

Az elnökség tagjait az Egyesület tagjai közül kell megválasztani.

VII./2.2. Az Elnökség ügyvezetéssel kapcsolatos feladatai és egyéb szabályok

a) Az ügyvezetés feladatkörébe tartozik

- az Egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;

- a beszámolók előkészítése és azoknak a küldöttgyűlés elé terjesztése;

- az éves költségvetés elkészítése és annak a küldöttgyűlés elé terjesztése;

- az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a küldöttgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;

- az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválaszttatásának előkészítése;

- a küldöttgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;

- az ügyvezető szerv által összehívott küldöttgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;

- részvétel a küldöttgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;

- a tagság nyilvántartása;

- az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;

- az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;

- az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele;

- az alapszabály felhatalmazása alapján a tag, és a szakosztályok felvételéről, megszüntetéséről való döntés, és a szakosztályvezetők, alkalmazottak kijelölése, és visszahívása.

b) Az elnökség ülésének összehívására, helyének meghatározására, meghívójának tartalmára, napirendjére, határozatképességére, az ülés lebonyolítására, és az elnökségi ülés jegyzőkönyvének elkészítésére, valamint a határozatok kihirdetésére az alapszabályban foglaltakat megfelelően kell alkalmazni.

Az elnökségi határozatokat az elnökség (a tag vagy tagok külön kérésére) elektronikus úton vagy postai úton, nyolc napon belül megküldi a tagok, illetve az érdekelt, és érintett személyek részére.

c) Az elnökség évente legalább két alkalommal ülésezik, az ülésekről jegyzőkönyv készül. Az elnökségi ülésen, szavazategyenlőség esetén az adott kérdésben döntés nem születik.

VII./2.3. Az ügyvezetés ellátása

a) Az Egyesület ügyvezetését az elnökség látja el.

b) Az Egyesület ügyvezető tisztségviselői az elnökség tagjai

c) Az Egyesület irányításával kapcsolatos olyan döntések meghozatalára, amelyek nem tartoznak a küldöttgyűlés hatáskörébe, a vezető tisztségviselőkből álló elnökség jogosult.

d) A vezető tisztségviselő ügyvezetési tevékenységét a jogi személy érdekének megfelelően köteles ellátni.

e) Az Egyesület első vezető tisztségviselőit az Egyesület, létesítő okiratában (alapszabályában) kell kijelölni.

A jogi személy létrejöttét követően a vezető tisztségviselőket a jogi személy tagjai választják meg, vagy hívják vissza. A vezető tisztségviselői megbízás a tisztségnek a megválasztott által történő elfogadásával jön létre.

VII./ 2.4. A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok

- Vezető tisztségviselő az a 18. életévét betöltött nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

- A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.

- Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

- Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak.

- Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

VII./2.5. Titoktartási és felvilágosítási kötelezettség

  1. A vezető tisztségviselő a jogi személy tagjai, tagság nélküli jogi személy esetén a jogi személy alapítói részére köteles a jogi személyre vonatkozóan felvilágosítást adni, és számukra a jogi személyre vonatkozó iratokba és nyilvántartásokba betekintést biztosítani.
  2. A felvilágosítást és az iratbetekintést a vezető tisztségviselő a jogosult által tett írásbeli titoktartási nyilatkozat tételéhez kötheti.
  3. A vezető tisztségviselő megtagadhatja a felvilágosítást és az iratokba való betekintést, ha ez a jogi személy üzleti titkát sértené, ha a felvilágosítást kérő a jogát visszaélés szerűen gyakorolja, vagy felhívás ellenére nem tesz titoktartási nyilatkozatot.
  4. Ha a felvilágosítást kérő a felvilágosítás megtagadását indokolatlannak tartja, a nyilvántartó bíróságtól kérheti a jogi személy kötelezését a felvilágosítás megadására.

VII./2.6. A vezető tisztségviselő felelőssége

A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért vagy a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben.

VII./2.7. Az Egyesület képviselete és jegyzése

  1. A vezető tisztségviselő képviseleti jogát önállóan gyakorolja.
  2. Az Egyesület törvényes képviseletét az elnök, akadályoztatása esetén az elnök helyettes, az elnök helyettes akadályoztatása esetén a titkár, a titkár akadályoztatása esetén, a gazdasági vezető látja el.
  3. Az Egyesület jegyzése úgy történik, hogy az Egyesület nevéhez a vezető tisztségviselő önállóan csatolja a névaláírását a hitelesített aláírási címpéldány (névaláírási nyilatkozat) szerint.

VII./2.8. A vezető tisztségviselő megbízatás megszűnése

Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás

a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;

b) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;

c) visszahívással;

d) lemondással;

e) a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;

f) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;

g) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

Az Egyesület tagjai, tagság nélküli jogi személy esetén a jogi személy alapítói a vezető tisztségviselőt indokolt esetben küldöttgyűlési szavazással visszahívhatják.

A vezető tisztségviselő megbízatásáról a jogi személyhez címzett, a jogi személy másik vezető tisztségviselőjéhez vagy döntéshozó szervéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha az Egyesület működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

VII./3. Bizottságok

  1. Felügyelő Bizottság

VII./3.1.1. Felügyelő Bizottsági tagság

  1. A küldöttgyűlés három tagból álló felügyelő bizottság létrehozását rendeli el azzal a feladattal, hogy az ügyvezetést az Egyesület érdekeinek megóvása céljából felügyelje, ellenőrizze.
  2. A felügyelő bizottság tagja az a 18. életévét betöltött nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
  3. Nem lehet a felügyelő bizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki, vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy, vezető tisztségviselője.
  4. A felügyelő bizottság tagjai a felügyelő bizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A felügyelő bizottság tagjai a jogi személy ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatók.
  5. Az első felügyelő bizottság tagjait a létesítő okiratban kell kijelölni, ezt követően a döntéshozó szerv választja a felügyelő bizottsági tagokat. A felügyelő bizottsági tagsági jogviszony az elfogadással jön létre.
  6. A felügyelő bizottsági tagság megszűnésére a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a felügyelő bizottsági tag lemondó nyilatkozatát a jogi személy, vezető tisztségviselőjéhez intézi.

VII./3.1.2. A felügyelő bizottság működése

  1. A felügyelő bizottság köteles a tagok vagy az alapítók döntéshozó szerve elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a döntéshozó szerv ülésén ismertetni.
  2. A felügyelő bizottság a jogi személy irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől és a jogi személy munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a jogi személy fizetési számláját, pénztárát, értékpapír és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja, és szakértővel megvizsgáltathatja.
  3. A felügyelő bizottság határozatait a jelenlévők szótöbbségével hozza. A létesítő okirat ennél alacsonyabb határozathozatali arányt előíró rendelkezése semmis.
  4. A felügyelő bizottság működésének részletes szabályait a felügyelő bizottság határozza meg.
  5. A felügyelő bizottság működési szabályzatát jóváhagyás végett bemutatja a küldöttgyűlésnek.

VII./3.1.3. A felügyelő bizottság tagjainak felelőssége

A felügyelő bizottsági tagok az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek a jogi személlyel szemben.

VII./3.1.4. A felügyelő bizottság összetétele, feladata, megbízatása

  1. A felügyelő bizottság három tagból áll. A felügyelő bizottság elnököt maga választ a tagjai közül.
  2. A felügyelő bizottság feladata az egyesületi szervek, valamint a jogszabályok, az alapszabály és az egyesületi határozatok végrehajtásának, betartásának ellenőrzése.
  3. A felügyelő bizottság tagjainak megbízatása öt év időtartamra szól.

VII./3.1.5. A felügyelő bizottság megválasztott tagjai

Székely Ferenc, Orosz Gyula, Lénárt Bálint

  1. Fegyelmi Bizottság

VII./3.2. Fegyelmi Bizottság tagsága

A küldöttgyűlés öt évre, háromtagú Fegyelmi Bizottságot választ, mely bizottságot megfelelő indok esetén az Egyesület elnöke hív össze.

A fegyelmi bizottsági tagság, a tagjainak felelőssége, a bizottság összetétele, megbízatása megegyezik a felügyelő bizottságéval.

VII./3.2.1. A Fegyelmi Bizottság feladata

Feladata a sportegyesület fegyelmi ügyeinek lefolytatása.

VII./3.2.2. A Fegyelmi Bizottság működése, felelőssége

A fegyelmi bizottság működésének szabályait az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzata alapján végzi, összehívása esetén pártatlanul, a szabályzat betartása szerint jár el, működése összhangban van az egyesületi alapszabály rendelkezéseivel.

VII./3.2.3. A fegyelmi bizottság megválasztott tagjai

Lazányi Annamária, Bánszki Viktor, Király Pál

  1. Fellebbviteli Bizottság

VII./3.3. Fellebbviteli Bizottság

A háromtagú Fellebbviteli Bizottság tagja az Egyesület elnöke, az Egyesület titkára, és az adott szakosztály vezetője. A bizottságot megfelelő indok esetén az Egyesület elnöke hívja össze. A fellebbviteli bizottság feladata a tudomására jutott információk alapján való megfelelő döntéshozatal az adott ügyben, ügyekben. A fellebbviteli bizottság hatásköre kiterjed a sportegyesület minden tagjára, és minden feladatába került ügyre. A fellebbviteli bizottság szervezetére, eljárására, a határidők számítására az első fokú eljárásra előírt rendelkezéseket megfelelően kell alkalmazni. A Fellebbviteli Bizottság működésére vonatkozó részletes szabályokat a bizottság Ügyrendje tartalmazza.

A Fellebbviteli Bizottság határozata jogerős, további jogorvoslatra nincs lehetőség!

  1. Jelölő Bizottság

VII./3.4. Jelölő Bizottság

Az elnökség megbízatásának lejárta előtti küldöttgyűlés háromtagú Jelölő Bizottságot választ, mely bizottság feladata az elnökségi és bizottsági posztokra való jelöltállítás. A jelölőbizottság mandátuma az eredményesen megtartott tisztújító küldöttgyűlés napján megszűnik, a bizottság feloszlatásra kerül.

VII./4. Szakosztályok

A sportegyesületben sportáganként szakosztályok működhetnek. A szakosztályok munkáját szakosztály vezető vagy vezetőség irányítja, amely munkájáról az elnökségnek számol be.                  A szakosztály vezetőség tisztségviselőit (szakosztályvezető, szakosztályvezető helyettes, technikai vezető, koordinátor, stb..) a sportegyesület elnöksége felhatalmazására az egyesület elnöke bízza meg, és megfelelő indok esetén megbízatásukat felmondja. A szakosztály vezető tisztségviselőinek leváltására a szakosztály tagjainak 50%+1 fő szavazatával lehetőség van.

A szakosztályok feladata az oktatás-nevelés, versenyek, mérkőzések rendezése, illetve versenyeken, mérkőzéseken való részvétel szervezése a szakosztály hatáskörébe utalt egyéb feladatok ellátása. A szakosztály közreműködik az ifjúság és a lakosság tömegsporttal összefüggő sportegyesületi feladatok megvalósításában is. Az egyes szakosztályok működésük érdekében az egyesületi tagsági díjon felül, saját szakosztályi tagdíjat is szedhetnek a tagjaiktól.

A szakosztályok tagjaik létszámától függetlenül két fő küldöttet delegálhatnak az Egyesület küldöttgyűlésére. A szakosztályi küldött a szakosztály bármely 18. életévét betöltött tagja lehet, kijelölésükről a szakosztályvezető intézkedik. A szakosztályok működésének részletes szabályait az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

VII./5. Egyéb szervek

A sportegyesület elnöksége sportcsoportokat alakíthat, sportiskolai rendszerű utánpótlás-nevelést szervezhet, gyermek, serdülő ifjúsági és felnőtt testnevelési és sportfoglalkoztatási formákat alakíthat ki, a sportegyesület elnökségének működésével kapcsolatos operatív feladatok és az ügyintézés ellátására apparátust hozhat létre, a feladatok elvégzéséhez szükséges esetleges díjazásukról az elnökség dönt.

Az ilyen szervek az egyesület elnökségének kötelesek beszámolni elvégzett munkájukról, feladatuk és összetételük nem lehet ellentétes az egyesületi alapszabállyal.

VIII.

Összeférhetetlenségi szabályok

VIII./1. A sportegyesület ügyintéző szervének tagja, illetőleg a sportegyesület képviselője olyan 18. életévét betöltött magyar állampolgár, vagy Magyarországon letelepedett, illetőleg magyarországi letelepedési engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár lehet, aki nem áll a közügyek gyakorlásától eltiltás hatálya alatt.

VIII./2. A Bizottságok tagjai a sportegyesületben más tisztséget nem viselhetnek. A Felügyelő Bizottságnak nem lehet tagja az Elnökség vagy valamely más bizottság tagja, valamint a sportegyesülettel esetlegesen munkaviszonyban vagy megbízási, vagy egyéb jogviszonyban álló személy, illetve ezen felsoroltak alapján hozzátartozói kapcsolatban álló személy.

A Bizottságok tagjai nem lehetnek egymásnak a Ptk.685.§b./ pontjában meghatározott közeli hozzátartozói.

VIII./3. A sportegyesület vezető szervének (küldöttgyűlés, elnökség) határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek hozzátartozója (Ptk.685.§ b) pont), élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

  1. kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
  2. bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
  3. Nem minősül előnynek a sportegyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a tagnak, a tagsági jogviszony alapján nyújtott cél szerinti juttatás.

VIII./4. Valamely közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet a sportegyesület vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. A vezető tisztségviselő, illetve az arra jelölt köteles a sportegyesületet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt, illetőleg az előzőekben rögzített kizáró ok vele szemben fennáll.

IX.

A sportegyesület anyagi forrásai és gazdálkodása

IX./1. A sportegyesület bevételei:

a) tagsági díjak (éves tagdíj, szakosztályi tagdíj)

b) magánszemélyek, alapítványok anyagi támogatása,

c) állami, társadalmi, szövetkezeti szervek anyagi támogatása,

d.) rendezvények és egyéb bevétel,

e) pályázatok,

f) civil szervezetek, sportszövetségek anyagi támogatása

IX./2. A sportegyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik.

IX./3. A sportegyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok csak a tagdíjakat kötelesek az egyesületnek megfizetni. Az egyesület tartozásaiért a tagok saját vagyonukkal nem felelnek.

IX./4. A sportegyesületet a tagok elsődlegesen nem gazdasági tevékenység céljára alapították, és a sportegyesület gazdasági vállalkozási tevékenységet kizárólag másodlagos jelleggel, a céljainak elérését elősegítendő módon folytathat.

IX./5. A sportegyesületet bármely természetbeni, vagy jogi személy, civil egyesület, vállalkozás, alapítvány, stb. ellenszolgáltatás nélkül, vagy ellenszolgáltatásért cserébe (szponzori szerződés) támogathatja.

IX./6. A sportegyesület nem rendelkezik külföldi érdekeltséggel, külföldről támogatást nem kap.

IX./7. A sportegyesület politikai pártoktól független, azokban tagsággal nem rendelkezik, és azoktól pénzbeli hozzájárulást, támogatást nem fogad el.

X.

A sportegyesület szervezeti és működési szabályzata

A sportegyesület működését az elnökség, a tisztségviselők, a bizottságok szakosztályok szervezetét, feladatait és működését érintő, az alapszabályban részletesen nem szabályozott alapvető kérdéseket szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni. A szervezeti és működési szabályzat nem állhat ellentétben a sportegyesület alapszabályával.

XI.

A működési szabályzat

XI./1. Az Egyesület működésének részletes szabályait az Egyesület küldöttgyűlése normatív határozattal szabályozza.

XI./2. Az Egyesület tagjainak jegyzéke

XI./2.1. Az Egyesület elnöksége illetve ügyvezetése az Egyesület tagjainak nevét és lakóhelyét tagjegyzékben tartja nyilván.

XI./2.2. Az Egyesület tagjegyzékéből haladéktalanul törölni kell annak a személynek a nevét és lakóhelyét, akinek a tagsági jogviszonya megszűnt.

XI./2.3. Az Egyesület tagjegyzékébe haladéktalanul be kell jegyezni annak a személynek a nevét és lakóhelyét, akit az elnökség az egyesületbe tagnak felvett.

XI./2.4. A hatályos tagjegyzéket a hatályos alapszabály mellékleteként kell csatolni.

XI./2.5. A tagjegyzék nem nyilvános; az elnökség gondoskodik a tagjegyzékbe foglalt személyes adatok megfelelő megóvásáról.

XII.

A sportegyesület megszűnése

A sportegyesület megszűnik, ha:

- a Küldöttgyűlés kétharmados szótöbbséggel feloszlását kimondja,

- a sportegyesület egy évnél hosszabb ideig nem fejt ki tevékenységet, vagy létszáma a törvényben meghatározott minimum (10 fő) alá csökken és emiatt a bíróság a megszűnését kimondja,

- a bíróság feloszlatja, mely esetben a sportról szóló 2004. évi I. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni,

- ha a Küldöttgyűlés háromnegyedes szótöbbséggel más szervezettel való egyesülést mond ki.

XIII.

Záró rendelkezés

  1. Az Egyesület személyi és vagyoni viszonyaira egyebekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) rendelkezései az irányadóak.
  2. A közgyűlés igazolja, hogy a Cnytv. 38. § (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelően e létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítő okirat módosítások alapján hatályos tartalmának.
  3. Ezt az alapszabályt az alulírott tagok elolvasták, és mint az akaratukkal mindenben megegyező nyilatkozatukat az alulírott helyen és napon aláírták.

Etyek, 2018. április 18.


 

ETYEK SPORTEGYESÜLET /Molnár Béla Sportcentrum/

HÁZIREND    

1.  A Sportcentrum és területe csak rendeltetésének megfelelően használható.

2.  A Sportcentrum épületét, annak szolgáltatásait, az edző és a center pályát kizárólag azok jogosultak használni, és a Sportcentrum területén tartózkodni, akik az egyesület igazolt tagjai és tagsági díjat fizetnek, vagy alkalmi, vagy pályahasználati díjat, vagy belépőt fizettek. 

A Sportegyesületi tagsági díj: 10.000Ft/fő/év, Alkalmi tagdíj: 500Ft/fő/alkalom, Belépő jegy: 400Ft

Pályahasználati díjak: Edzőpálya 3000Ft/óra, Nagypálya: 8000Ft/óra, Épület használat: 4000Ft/óra

3. A Sportcentrum használója nem sértheti meg a vonatkozó hatályos jogszabályi előírásokat, rendelkezéseket, illetve jelen Házirendben foglalt szabályokat.

4. Szabálytalanság (jelen házirend szabályainak, illetőleg az általánosan elfogadott viselkedési szabályok megszegése) esetén a szabálytalankodó figyelmeztetésére kerül sor, eredménytelenség esetén az üzemeltető jogosult a szabálysértőt, jogtalan pályahasználót távozásra felszólítani, illetve tagjai sorából időlegesen vagy véglegesen kizárni. Az üzemeltető intézkedési jogosultságát meghaladó esetekben jogosult a rendőrséget, illetőleg más hatósági szervek segítségét kérni. A kiutasított szabálytalankodó, jogtalan pályahasználó az üzemeltetővel szemben semmilyen követeléssel nem élhet.

5.  A Sportcentrum területén TILOS:

- a dohányzás (kivéve a dohányzásra kijelölt helyen) és az alkoholfogyasztás, drogok, tiltott doppingszerek, narkotikumok fogyasztása vagy ezekkel való visszaélés

- olyan tevékenység, amely a Sportcentrum szolgáltatási tevékenységén  kívül esik, jogszabályba ütközik, illetve közerkölcsöt sért

- minden, másokat erős zajjal, szaggal vagy egyéb környezeti ártalommal járó zavaró tevékenység, mások becsmérlése, szidalmazása, verekedés, dulakodás, sportszerűtlen magatartás

- az üzemeltető engedélye nélkül kereskedelmi tevékenység megvalósítása, reklám, propagandaanyagok (reklámtáblák, falragaszok, szórólapok) elhelyezése, hang, és képanyag engedély nélküli készítése

6. A Sportcentrum egész területén minden tagra, és vendégre kötelező érvényű a rend és a tisztaság betartása, alapvető elvárás a másik személy tiszteletben tartása, a kulturált viselkedés.

7. Az edzések és mérkőzések idején a sporteszközök, sportfelszerelések szabályos használatáért, meglétéért, megőrzéséért a szakosztályi edzők felelősek.

8. A Sportcentrum területén mindenki saját felelősségére és kockázatára tartózkodik.

9. 14 éven aluli gyermek csak szülő, vagy edző, vagy felügyelő jelenlétével tartózkodhat a Sportcentrum területén.

10. A Sportcentrum területén csak megfelelő sportöltözetben lehet sportolni és a sporteszközöket használni.

11. A Sportcentrumban történő rendezvényt az adott szakosztályok vagy bérlők kötelesek biztosítani, megszervezni.

12. A Sportcentrum területére kutyát behozni csak megkötött pórázon (nagytestű kutyánál szájkosárral) engedélyezett.

13. A Sportcentrum üzemeltetője nem vállal felelősséget a személyekben vagy anyagi értékekben keletkezett károkért, amennyiben azok a Házirend be nem tartásából illetve a vendégek felelőtlen magatartásából erednek. Az elveszett, vagy eltulajdonított tárgyakért, eszközökért nem áll módunkban felelősséggel tartózni.

14. Távozáskor mindenki köteles saját szemetét (italos palack, dobozos üdítő, szalvéta, zsebkendő stb..) a Sportcentrum területén elhelyezett szemetesbe rakni, továbbá kérjük, hogy a vizesblokkokban észrevett esetleges problémákat (dugulás, szemét, szennyeződés stb..) mielőbb jelezzék a kijavítás, megjavítás érdekében.

15. A Sportcentrum üzemeltetője fenn tartja a jogot arra, hogy a létesítmény egész területén zártkörű rendezvényeket tartson, és a tagságot, ideiglenesen kizárja a területről.

16. A Házirendet az üzemeltető saját belátása szerint módosíthatja, illetőleg kiegészítheti.

ELÉRHETŐSÉGEK:         -   SZAKOSZTÁLYVEZETÖK:   - Bánszki Viktor (+36 30 2017919)

                                                       - Ifj. Bartha Sándor (+36 30 7714597)

                                            -  ETYEK SE ELNÖK: Hargitai Zoltán (+36 30 3876395)                                                   

Etyek 2019.

ETYEK SPORTEGYESÜLET

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

a továbbiakban ETYEK SE. SZMSZ

I.          A Szervezeti és Működési Szabályzat célja:

A Sportegyesület működésének, a vezetőség, a tisztségviselők, tagok, sportolók, szakosztályok feladatainak, hatásköreinek az alapszabályban részletesen nem szabályozott alapvető kérdéseinek meghatározása.

II.         Az Egyesület szervezeti felépítése:

  1. Küldöttgyűlés

 1.1 Tagság

  1. Elnökség tagjai, működése, hatásköre

 2.1 Elnök

 2.2 Elnökhelyettes

 2.3 Titkár

 2.4 Gazdasági felelős

3.   Szakosztályok, Szakosztályvezetők

 3.1 Szakosztályok működése

3.2 Szakosztályvezetők feladata

4.    Felügyelő Bizottság tagjai, feladata, hatásköre

  4.1 Elnök feladata és hatásköre

  4.2 Bizottsági tagok feladata és hatásköre

5.    Ad hoc Bizottságok

  5.1 Fegyelmi Bizottság tagjai, feladata, hatásköre

  5.1.1. Elnök feladata és hatásköre

  5.1.2. Bizottsági tagok feladata és hatásköre

  5.2. Fellebbviteli Bizottság

  5.3. Jelölő Bizottság

6.    Etyeki Sport Hagyományőrző Tagozat

  1. Egyéb rendelkezések:

  1. A küldöttgyűlés feladata és hatásköre:

Az egyesület legfőbb döntéshozó szerve. Dönt a sportegyesület működésével kapcsolatos minden érdemi ügyben, a tisztségviselők kinevezéséről, visszahívásáról.

A Küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörét az alapszabály tartalmazza.

      1.2. Sportegyesületi tag:

A sportegyesület tagja lehet minden olyan természetes és jogi személy, aki az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezően elfogadja, belépési nyilatkozatot tesz, aláírja, és eljuttatja azt a vezetőségnek, és kötelezettséget vállal a sportegyesületi célok megvalósítása érdekében történő közreműködésre és a tagsági díj(ak) megfizetésére.

     1.3. Tagdíjfizetési szabályok:

  • Egyesületi tagsági díj:

Az Egyesület tagja (aki az adott évben január 01-től tagsági viszonnyal rendelkezik) köteles a meghatározott időre megfizetni a küldöttgyűlés által megállapított tagsági díjat, mely 10.000 Ft/fő/év. A tagsági díjat személyesen kell befizetni, az egyesület titkáránál, vagy az adott szakosztály vezetőjénél, az adott évben március 31.-ig. A határidőre való befizetés elmulasztása esetén a tagot írásban felszólítjuk a befizetésre, melyre a felszólítástól számított 15 napon belül eleget kell tenni. Amennyiben a tag ezen határidőre sem fizeti meg az éves tagsági díjat a tagot kizárjuk az egyesületből. Az egyesületi tagsági díjak felhasználásáról az egyesület elnöksége dönt.

  • Szakosztályi tagdíj:

Az Egyesületi tagsági díjon felül az egyes szakosztályok szakosztályi tagdíjat is szedhetnek melyet az Egyesületi tagsági díjon felül, kell megfizetni, a szakosztály vezetőjének. A szakosztályi tagdíj összegéről és a befizetés módjáról az adott szakosztály vezetője dönt, és a szakosztályi tagdíjat csak az adott szakosztály (ahol beszedték) működésére lehet költeni, máshová át nem csoportosítható.

  • Alkalmi tagdíj:

Aki nem Egyesületi tagként kívánja igénybe venni az Egyesület eszközeit, szolgáltatásait annak alkalmi tagdíjat kell fizetnie. Az egyszeri (alkalmi) tagdíj 500 Ft/fő/alkalom. Az alkalmi tagdíjat a sporttevékenység megkezdése előtt kell befizetni az edzőnek vagy a szakosztály vezetőjének. Az alkalmi tagdíjat csak az adott szakosztály (ahol beszedték) működésére lehet költeni, máshová át nem csoportosítható.

  • Egyéb szabályok:

Az Alapszabály értelmében a tagok jogai és kötelezettségei azonosak, így a tagsági díj szüneteltetését, egyéni, vagy részletekben történő megfizetését, illetve megfizetése alóli felmentést az elnökség nem engedélyezheti. Aki a tagsági díjat a megállapított határidőig nem fizeti be, az nem használhatja a sportegyesület létesítményeit, eszközeit, szolgáltatásait, és az elnökség döntése alapján a tagsági viszonya megszüntetésre kerül. Az év közben felvett tag a tagsága kezdetétől 1000Ft/hó tagsági díjat köteles megfizetni.

  1. Az Elnökség tagjai

Az Egyesület elnöke: Hargitai Zoltán László (Sinigla Éva Terézia) /2091 Etyek Szabadföld utca 28./

Az Egyesület elnök-helyettese: Máté Miklós (Kovács Teréz) /2091 Etyek Németh utca 4./

Az Egyesület titkára: Tiszekkerné Bozsányi Kamilla (Halászi Zsuzsanna) /2091 Etyek Honvéd utca 46./

Az Egyesület gazdasági vezetője: Ferenc Istvánné (Pethő Éva) /2091 Etyek Boti út 26./

      2.1. Az Elnökség feladata és hatásköre:

  1. A sportegyesületi tevékenység irányítása, a működési feltételek biztosítása a küldöttgyűlések között;
  2. Az alapszabályban meghatározott feladatok ellátása;
  3. A küldöttgyűlés előkészítése, összehívása, a küldöttek választási módjának meghatározása;
  4. A sportegyesület sportfejlesztési tervének, költségvetésének kidolgozása, az éves program, a munka- és ülésterv jóváhagyása;
  5. A sportegyesület eredményes működéséhez, a sportoláshoz, a testedzéshez szükséges feltételek megteremtése;
  6. A lemondott vagy tisztségétől egyéb okból megvált elnökségi tag és tisztségviselők pótlása, helyükre új tag állítása a következő küldöttgyűlésig;
  7. A sportegyesület költségvetésének megállapítása, a gazdálkodásról, valamint a sportegyesület éves tevékenységéről a küldöttgyűlésnek való beszámolás;
  8. A sportegyesületi tagok, és a különös jogállású tagok felvételi rendjének megállapítása, felvételükről való döntés meghozatala;
  9. Az új szakosztályok felvételének elbírálása, az egyesületbe történő felvételükről való döntés, és a soron következő küldöttgyűlés elé terjesztése. A szakosztályok megszűnésének kimondása, tagok, eltiltása, időszakos vagy végleges kizárása.
  10. A szakosztályok segítése, támogatása, pályázatokhoz való segítségnyújtás;
  11. Az elnökségi tagok munkájukat társadalmi munkában végzik javadalmazás, és ellenszolgáltatás nélkül, amennyiben az egyesület ügyében járnak el kiküldetési rendelvényen igazolva az ide vonatkozó jogszabályok alapján útiköltség térítésre jogosultak. Az ilyen költségek jóváhagyását az elnök hagyja jóvá.
  12. Az elnökséget a küldöttgyűlés 5 évre választja az elnökség tagjai újraválaszthatóak.

      2.2. A sportegyesület elnökének feladata és hatásköre:

  1. Vezeti és szervezi az elnökség munkáját, képviseli a sportegyesületet;
  2. Irányítja és ellenőrzi a sportegyesület tevékenységét, gazdálkodását, munkáltatói, utalványozási jogkört gyakorol, a jogszabályokban meghatározott keretek között;
  3. Intézkedik és dönt a küldöttgyűlés vagy az elnökség által hatáskörébe utalt ügyekben, éves beszámolót készít melyet a küldöttgyűlés elé, terjeszt.
  4. Felel a pénzügyi, számviteli és bizonylati rend betartatásáért, együttes pénzügyi aláírási, és utalási joggal bír.
  5. Amennyiben szükséges összehívja a Fegyelmi Bizottságot.
  6. Az elnökségi ülésen részvételi, levezetési és szavazati joga van.
  7. A küldöttgyűlésen részvételi, szavazati, jóváhagyás esetén levezetési joga van.

      2.3. A sportegyesület elnökhelyettesének feladata és hatásköre:

  1. Segíti az elnök és az elnökség munkáját, jogosult és köteles a sportegyesületet, érintő körülményeket figyelemmel kapcsolatos javaslatait, észrevételeit az elnökség elé terjeszteni.
  2. Az elnök felkérésére ellátja az egyesület aláírási jogkör nélkül képviseletét, és a rábízott feladatokat.
  3. Az elnökségi és a küldöttgyűlésen részvételi és szavazati joga van.

      2.4. A sportegyesület titkárának feladata és hatásköre: 

            a. Részt vesz, az Egyesületi igények felmérésében, feldolgozásában, közvetítésében, továbbá az Egyesület feladatainak                                                meghatározásában és megvalósításában,

b.   Részt vesz a határozatok előkészítésében, meghozatalában, végrehajtásában és ellenőrzésében, segíti az elnök munkáját;

c.   Nyilvántartást, statisztikát készít és vezet, részt vesz a pályázatok elkészítésében, benyújtásában, éves beszámolót készít melyet a küldöttgyűlés elé, terjeszt.

d.  Jogosult és köteles a sportegyesületet, érintő körülményeket figyelemmel kapcsolatos javaslatait, észrevételeit az elnökség elé terjeszteni.

           2.5. A sportegyesület gazdasági felelős feladata és hatásköre:

a.  Jóváhagyásra előkészíti a sportegyesület elnöksége javaslatait, tartalmazó költségvetést, és gondoskodik annak szabályos végrehajtásáról;

b. Figyelemmel kíséri a költségvetési irányzat felhasználását, és annak alakulásáról az elnökséget tájékoztatja;

c.  Felel a számviteli és bizonylati rend betartásáért, és az egyesület gazdasági tevékenységét az előírt számviteli rend szerint végzi;

d. Negyedévente tájékoztatja az elnököt a pénzügyi bevételi és kiadási helyzetről

e. Pénztárosi feladatokat lát el, pénzügyi bevételi és kiadási tevékenységet végez, banki aláírási, és együttes utalási joggal bír, felügyeli, beszedi, illetve beszedeti az Egyesületi tagsági díjakat.

f.  Éves beszámolót készít melyet a küldöttgyűlés elé, terjeszt.

g.  Az elnök távollétében, vagy akadályoztatása esetén teljes jogkörrel és felelősséggel ellátja az elnök hatáskörébe tartozó feladatokat, képviseli az Egyesületet.

            h. Az elnökségi és a küldöttgyűlésen részvételi és szavazati joga van.

  1. Szakosztályok:

A sportegyesületen belül az alapszabályban meghatározottak szerint szakosztályok működnek, működhetnek. A szakosztályok részei az Egyesületnek, de önálló szervezeti egységet alkotnak, saját költségvetést, alapító okiratot, alapszabályt, házirendet, SZMSZ-t alkothatnak, mely nem lehet ellentétben az Egyesületi Alapszabállyal és SZMSZ-el. A szakosztályok feladata a sportolók szervezett keretek közötti sportolási lehetőségének biztosítása, edzések megszervezése, megtartása, versenyeken való nevezés, indulás, utánpótlás nevelés.

Az egyes szakosztályok a sportegyesület részére megfizetendő éves egyesületi tagsági díj mellett saját szakosztályi tagdíjat is megállapíthatnak. A szakosztályok az általuk beszedett tagdíjakat saját magukra költhetik, máshová nem átcsoportosítható.

A szakosztályok megfelelő működésük érdekében szakosztályi támogatást kérhetnek az Egyesület költségvetéséből, melyet az Egyesület elnöksége előterjesztésére a küldöttgyűlés hagy jóvá. Ez a támogatás az adott évben használható csak fel, és csak az a szakosztály kaphat ilyen támogatást, amely az adott évben március 31.-ig elszámolt az éves egyesületi tagdíjakkal. Továbbá ezt a támogatási összeget az adott szakosztály másik szakosztály részére felajánlhatja. Az adott szakosztályok egyéb bevételei (belépő jegy, pályázati pénz, szponzori bevétel, stb..) szintén kizárólag az adott szakosztályok kiadásaira fordítható.

      3.1. A sportegyesület szakosztályvezető feladata és hatásköre:

  1. Szakosztályvezetőnek csak Egyesületi tag választható meg, nem kötelező viszont sporttevékenységet folytatnia
  2. Elsődleges feladata megteremteni és intézni a szakosztály megfelelő működését
  3. Eljár a szakosztály tagjainak ügyében, érdekében, intézi a szakosztály játékosainak leigazolását, átigazolását, kölcsönadását, különböző ügyeiket (sportorvos, sportszerződés, stb.)
  4. Kiemelt feladata az edzők, és a korosztályos csapatok (utánpótlás, felnőtt, öregfiúk, stb.) koordinálása, mely feladattal más személyt, személyeket /koordinátorokat/ is megbízhat
  5. Az Alapszabályban és az SZMSZ-ben meghatározottak szerint beszedi a szakosztály tagjaitól a küldöttgyűlés által megállapított Egyesületi és alkalmi tagsági díjat, mellyel elszámol az elnökség felé. A saját szakosztályi tagdíjak beszedését és felhasználását saját hatáskörben intézi, de ezekről beszámolási kötelezettséggel bír az elnökség és a küldöttgyűlés felé
  6. Félévente elszámol a gazdasági felelősnek a bevételekkel és kiadásokkal, leadja az adott időszakban keletkezett számlákat
  7. A szakosztály megfelelő működése, fejlődése érdekében, és a felmerülő szakosztályi költségekhez pályázatokat készít és kezel, valamint biztosítja az azokon való megfelelést, melyhez segítséget kérhet az elnökségtől. A pályázatok önerejének előteremtéséhez kérelmet ír az egyesület elnöksége részére.
  8. Segíti az elnökség munkáját, javaslatokat, előterjesztéseket tesz
  9. Elnöki megbízás alapján a szakosztály ügyeiben aláírási joggal rendelkezik
  10. Az elnökségi ülésen meghívottként jelen lehet, a saját szakosztályukat érintő kérdésben szavazati, egyéb esetben véleményezési joga van.
  11. A Küldöttgyűlésen (szakosztályi delegáltként) részvételi, szavazati joggal rendelkezik, beszámol az elvégzett tevékenységekről

A szakosztályvezetők kinevezéséről, és leváltásáról a szakosztály javaslata, jóváhagyása után az Egyesület elnöksége dönt. Az adott szakosztály vezetője a szakosztály tagjainak 50%+1 fő szavazatával leváltható.

  1. A Felügyelő Bizottság tagjai

- Székely Ferenc (Fervágner Johanna) /2094 Nagykovácsi Szent Kinga utca 23./

- Orosz Gyula (Lakatos Ilona) /2091 Etyek Mester utca 76./

- Lénárt Bálint (Maláti Júlianna) /2091 Etyek Szabadföld utca 22./

      4.1. Felügyelő Bizottság feladata és hatásköre:

  1. Feladata a sportegyesület pénzügyi és gazdálkodási tevékenységének vizsgálata;
  2. Ellenőrzi a pénzügyi és gazdálkodási rendelkezések betartását; a tagsági díjjak megfelelő befizetéseit, a bevételek és kiadások alakulását, valódiságát;
  3. Félévente tájékoztatja az elnökséget észrevételeiről, javaslatairól, a működés szabályosságáról,
  4. Az éves küldöttgyűlésen beszámolót tart a küldöttgyűlés, mint az Egyesület legfőbb szerve részére;
  5. A Felügyelő Bizottság három tagból áll, elnököt maga választ a tagok közül.

      4.2. A Felügyelő Bizottság elnökének feladata és hatásköre:

  1. Irányítja a Felügyelő Bizottság munkáját;
  2. Összehívja a bizottságot a vitatott ügyek megtárgyalásához;
  3. A bizottság tevékenységéért felelősséggel tartozik;
  4. Jelzi az elnökség felé az egyesület pénzügyi és gazdálkodási rendjének be nem tartását, feltárja a hiányosságokat, szabálytalanságokat;
  5. A küldöttgyűlésen részvételi, szavazati joga, és a bizottság éves tevékenységéről beszámolási kötelezettsége van;
  6. Az elnökségi ülésen meghívása esetén részvételi véleményezési joga van.

      4.3. A Felügyelő Bizottsági tagok feladata és hatásköre:

a.  Segítik az elnök munkáját, javaslatokat, előterjesztéseket tesznek a megfelelő működéshez;

            b.   Részt vesznek a bizottság ülésein;

            c.  Felkérés esetén ellátják az elnök feladatait.

5. Ad hoc Bizottságok

5.1. A Fegyelmi Bizottság tagjai

  • Lazányi Annamária
  • Bánszki Viktor
  • Király Pál

     5.1.1. Fegyelmi Bizottság feladata és hatásköre:

A Fegyelmi Bizottság elnökből és két tagból áll, kinevezésükről, visszahívásukról a küldöttgyűlés, bármely bizottsági tag lemondása esetén ideiglenes pótlásukról, a bizottság összehívásáról az elnök dönt. Fegyelmi Bizottsági tag csak Egyesületi tag közül választható. A Fegyelmi Bizottság feladata a sportegyesület fegyelmi ügyeinek lefolytatása. Összehívása esetén pártatlanul, a szabályzat betartása szerint jár el;

     5.1.2. A Fegyelmi Bizottság elnökének feladata és hatásköre:

            a.   Összehívja a bizottságot a vitatott ügyek tárgyalásához;

            b.   A bizottság tevékenységéért felelősséggel tartozik;

c.   Fegyelmi ügyekben elnököl, és határozatot hoz, melyet eljuttat az ügyben érintetteknek, és az elnökségnek;

            d. A küldöttgyűlésen részvételi, szavazati joga, és a bizottság éves tevékenységéről beszámolási kötelezettsége van;

      e.  Az elnökségi ülésen meghívása esetén részvételi, véleményezési joga van;

      5.1.3 A Fegyelmi Bizottsági tagok feladata és hatásköre:

  1. Segítik az elnök munkáját, javaslatokat, előterjesztéseket tesznek a megfelelő működéshez
  2.  Részt vesznek a fegyelmi ügyek tárgyalásán, és a bizottság ülésein;
  3. A küldöttgyűlésen részvételi, szavazati joguk van;
  4. Az elnökségi ülésen meghívása esetén részvételi, véleményezési joga van;

Fegyelmi ügy, és tárgyalás

Aki fegyelmi vétséget követ el az ellen a fegyelmi eljárás a Fegyelmi Bizottság Elnökének jelzése alapján indul meg, a bizottság tudomására jutását követő 30 napon belül. Az eljárás kezdeményezéséről a Fegyelmi Bizottság elnöke írásban értesíti az eljárás alá vont személyt.

Az értesítésben meg kell jelölni:

  • a sportfegyelmi eljárás tárgyát és megindításának jogalapját,
  • a sportfegyelmi eljárás alapjául szolgáló cselekményt,
  • a rendelkezésre álló bizonyítékokat,
  • az eljárás alá vont meghallgatásának, illetve a tárgyalás időpontját.

Mellékelni kell továbbá az eljárás elrendelésének alapjául szolgáló írásbeli dokumentumokat is.

A tárgyalás időpontját úgy kell kitűzni, hogy arról az eljárás alá vont az értesítést a tárgyalás előtt legalább öt munkanappal korábban megkapja. A sportfegyelmi tárgyalást legkésőbb az eljárás megindításáról szóló értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül kell megtartani.

Ha valamelyik fél a tárgyaláson nem jelenik meg, tárgyalást tartani, és az ügyet érdemben elbírálni csak akkor lehet, ha az eljárás alá vontat szabályszerűen értesítették. Az eljárás lefolytatható akkor is, ha az eljárás alá vont írásban bejelentette, hogy a tárgyaláson nem tud, vagy nem kíván részt venni.

A Fegyelmi Bizottság határozatképes, ha a bizottságból két fő jelen van. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Határozatképtelenség esetén, vagy ha az ügy a tárgyaláson nem volt tisztázható, a tárgyalást követő nyolc napon belül kell kitűzni az újabb eljárási cselekményt.

A tárgyalásról és az egyes eljárási cselekményekről jegyzőkönyvet kell felvenni, és azt továbbítani szükséges az egyesület titkárának.

Az eljárás alá vont az eljárás során jogi képviselőt vehet igénybe. Ha az eljárás alá vont meghallgatására tartós akadályoztatása miatt az eljárás időtartama alatt nem kerülhet sor, a kötelezettségszegés elkövetésével kapcsolatos megállapításokat, továbbá azok bizonyítékait vele írásban kell közölni, és 8 napos határidő kitűzésével fel kell szólítani, hogy védekezését terjessze elő.

Az elsőfokú eljárást a megindításától számított legfeljebb 30 napon belül határozathozatallal be kell fejezni. Ha az ügy a tárgyaláson nem volt tisztázható, a tárgyalást követő 8 napon belül újabb tárgyalást kell tartani.

A Fegyelmi Bizottság első fokú határozatában

  • ha a kötelezettségszegést megállapítja, büntetést szab ki,
  • az eljárás alá vont személyt felmenti, vagy az eljárást megszüntetheti.

A sportfegyelmi kötelezettségek vétkes megszegéséért büntetésként kiszabható:

- szóbeli figyelmeztetés,

- írásbeli megrovás,

- sporttevékenységtől való időszakos eltiltás, (maximum 3 hónap)

- egyesületi tagság határozott időre történő felfüggesztése, (maximum 6 hónap)

- az egyesületből való kizárás.

A Fegyelmi Bizottság az írásbeli figyelmeztetés, megrovás fegyelmi büntetést közvetlenül, fegyelmi tárgyalás nélkül is kiszabhatja abban az esetben, ha a tényállás egyértelműen bizonyított.

Meg kell szüntetni a sportfegyelmi eljárást, ha

  • annak tartama alatt az eljárás alá vont személy egyesületi tagsága megszűnik,
  • az eljárás alá vont a terhére rótt kötelezettségszegést nem követte el, vagy annak elkövetése nem bizonyítható.

A Fegyelmi Bizottság elnöke az eljárás befejezésétől számított nyolc napon belül köteles a Bizottság határozatát írásba foglalni, és az eljárás alá vonttal kézbesítés útján közölni.

A sportfegyelmi határozat tartalmazza:

  • a sportfegyelmi büntetést, annak mértékét, időtartamát;
  • a határozat indoklását;
  • az eljárás alá vont tájékoztatását a jogorvoslat lehetőségéről.

E feltételek együttes megléte hiányában a fegyelmi határozat semmis.

Az első fokú sportfegyelmi határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül jogorvoslati kérelem terjeszthető elő. A jogorvoslati kérelmet az első fokú sportfegyelmi határozatot hozó bizottság elnökénél kell benyújtani, aki azt 15 napon belül – az eljárás során keletkezett iratokkal együtt – továbbítja a sportfegyelmi fellebbviteli bizottsági feladatokat ellátó szerv (Elnökség) vezetőjének.

A másodfokú eljárás során a sportfegyelmi fellebbviteli bizottság az első fokú határozatot:

  • helybenhagyja,
  • megváltoztatja, vagy
  • megsemmisíti és az első fokon eljárt Fegyelmi Bizottságot új eljárásra, utasítja.

       5.2. Fellebbviteli Bizottság:

A fellebbviteli bizottság tagjai az Egyesület Elnöke, Titkára, és az adott szakosztály vezetője. A másodfokú fegyelmi bizottság (Fellebbviteli Bizottság) szervezetére, eljárására, a határidők számítására az első fokú eljárásra előírt rendelkezéseket megfelelően kell alkalmazni. Az Egyesület Fegyelmi Bizottságának és a Fellebbviteli Bizottság működésére vonatkozó részletes szabályokat a Fegyelmi Bizottság Ügyrendje tartalmazza.

A Fellebbviteli Bizottság határozata jogerős, további jogorvoslatra nincs lehetőség!

       5.3. Jelölő Bizottság:

Az elnökség öt éves mandátuma lejárta előtti küldöttgyűlésen az elnökség javaslatára a küldöttgyűlés 3 tagú Jelölő Bizottságot állít föl, melynek feladata a következő küldöttgyűlésre az elnökségi tagi posztokra, és ha szükséges az egyes bizottsági tagsági posztokra való jelöltállítás.

Függetlenül a Jelölő Bizottság általi jelöltektől a tisztújító küldöttgyűlésen is lehet jelölteket állítani. Amennyiben a tisztújító küldöttgyűlés sikeres, és feláll az új elnökség, és az esetleges bizottságok akkor a jelölőbizottság mandátuma a tisztújító küldöttgyűlés napján lejár, a bizottság feloszlatásra kerül.

6.    Etyeki Sport Hagyományőrző Tagozat

A sportegyesületen belül létrehozott hagyományőrző tagozat feladata és célja az etyeki sport és az Etyeki Sportegyesület múltjának és hagyományainak megőrzése, ápolása, és továbbvitele. A hagyományőrző tagozat vezetője Wlack László.

III. Egyéb rendelkezések:

III.1. A sportegyesület a hatékony működése érdekében sportmunkatársakat (edzőket, pályagondnokot, szertárost, technikai vezetőt, létesítmény vezetőt, koordinátort, és egyéb segítőket) alkalmazhat. Megbízásuk, feladatuk, hatáskörük, és javadalmazásuk részletes szabályait a megbízási szerződésük tartalmazza. Megbízói, munkáltatói jogkört a sportegyesület elnöke gyakorolja.

III.2. A Sportegyesület, mint önálló jogi személy pályázatokon részt vehet. Az adott szakosztály pályázatán elnyert összeget az adott szakosztályra kell fordítani.

III.3. Sportegyesületi és bérelt létesítmények használata:

A Sportegyesület rendes tagja, aki az Egyesületi tagsági díjat a megadott határidőkre megfizeti az szervezett körülmények között és a saját felelősségére használhatja a Sportegyesület, és a Sportegyesület által bérelt, használt létesítményeit, eszközeit, felszereléseit, szolgáltatásait. Aki nem Egyesületi tag (külsős tag), és alkalmanként használni szeretné ezeket a létesítményeket, és szolgáltatásokat, az a küldöttgyűlés által megállapított egyszeri (alkalmi) tagdíjat köteles megfizetni. Az egyszeri (alkalmi) tagdíj a jelen SZMSZ elfogadása idején 500 Ft/fő/alkalom, melynek beszedéséről és elszámolásáról az adott szakosztály vezetője, vagy edzője köteles gondoskodni.

Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat a 2019. március 16.-án megtartott Küldöttgyűlés alapján került módosításra, megállapításra.

Etyek, 2019. március 18.

 

Támogatók: