Etyek Sportegyesület

Alapszabálya

Az Etyeki sport több évtizedes hagyományait megtartva, és örökségét folytatva a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezéseinek megfelelve és azokat betartva jelenlévő egyesületi tagok elhatározzuk, létrehozzuk, módosítjuk a szervezet alapszabályát.

I.

Az egyesület adatai

I.1. A Sportegyesület neve: Etyek Sportegyesület

I.2. Rövidítése: Etyek SE

I.3. Nyilvántartásba vétele: 1989

I.4. Adószáma: 19820349-1-07

I.5. Székhelye: 2091 Etyek, Körpince köz 4.

I.6. Levelezési cím: 2091 Etyek, Németh utca 4.

I.7. Az egyesület honlapjának címe: www.etyekse.hu

II.

Az egyesület jogképessége

II.1. A sportegyesület jogi személy.

II.2. A sportegyesület törvényes képviseletét az egyesület elnöke látja el.

II.3. A sportegyesület törvényességi felügyeletét a székhelye szerinti bíróság látja el.

III.

Az egyesület vezető tisztségviselői

III.1. Elnök: Máté Szabolcs /Fehérvári Márta/ (2091 Etyek, Németh utca 4.)

III.2. Titkár: Bartha Sándor /Kőnig Margit/ (2091 Etyek, Richárd-majori út 11. A/3. II/3.)

III.3. Gazdasági vezető: Ferenc Istvánné /Pethő Éva/ (2091 Etyek, Boti út 26.)

IV.

Az egyesület célja, tevékenysége

IV.1. Az egyesület célja:

A sportegyesület célja a rendszeres sportolás, testedzés, felüdülés és versenyzés biztosítása, az ilyen igények felkeltése, tagjainak nevelése, a társadalmi öntevékenység és a közösségi élet kibontakozásának elősegítése, biztosítása.

A sportegyesület további célja, hogy tagjai részére az alapszabály betartása mellett biztosítsa az amatőr verseny, szabadidős és tömegsportolási lehetőségét, szakosztályai részére az utánpótlás nevelését, és a sportegyesületi tagsággal nem rendelkezők sportolási lehetőségeinek segítését. A sportegyesület céljának megvalósítása érdekében együttműködik a helyi, illetve a régióban működő önkormányzati, társadalmi, gazdasági és más egyesületekkel, illetve szervezetekkel, működési feltételeinek biztosításához pályázatokon vesz részt.

IV.2. Az egyesület tevékenysége:

A sportegyesület gondoskodik tagjainak részére a rendszeres testedzés és sportolás biztosításáról, a versenyeken, bajnokságokban és sportrendezvényeken való indulásról, továbbá elősegíti Etyek Nagyközség és régiójában a közoktatási és felsőoktatási intézmények tanulóinak, hallgatóinak, továbbá a lakosság testnevelési és sporttevékenységének előteremtését, szakosztályai részére biztosítja a működéshez szükséges pályázatokon való részvétel lehetőségét.

V.

Az egyesület működésére vonatkozó általános szabályok

V.1. Az egyesület működésének részletes szabályait az egyesület küldöttgyűlése határozattal szabályozza.

V.2. Az egyesület működését az elnökség, a tisztségviselők, a bizottságok, szakosztályok szervezetét, feladatait és működését érintő, az alapszabályban részletesen nem szabályozott alapvető kérdéseket Szervezeti és Működési Szabályzatban kell meghatározni, amely nem állhat ellentétben a sportegyesület alapszabályával.

V.3. Az Egyesület tagjainak jegyzéke

a./ Az egyesület elnöksége az egyesület tagjainak nevét és lakóhelyét tagjegyzékben tartja nyilván, mely tagjegyzék az alapszabály hatályos mellékletét képezi.

b./ Az egyesület tagjegyzékéből haladéktalanul törölni kell annak a személynek a nevét és lakóhelyét, akinek a tagsági jogviszonya megszűnt.

c./ Az egyesület tagjegyzékébe haladéktalanul be kell jegyezni annak a személynek a nevét és lakóhelyét, akit az elnökség az egyesületbe tagnak felvett.

d./ A tagjegyzék nem nyilvános; az elnökség gondoskodik a tagjegyzékbe foglalt személyes adatok megfelelő megóvásáról.

V.4. Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független azoknak anyagi támogatást nem nyújt, és támogatást nem fogad el, továbbá nem rendelkezik külföldi érdekeltséggel, külföldről támogatást nem kap.

VI.

Az egyesület anyagi forrásai, gazdálkodása, pénzkezelési szabályai

VI.1. A sportegyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik, melyet az elnökség készít el, terjeszt elő és a küldöttgyűlés hagy jóvá.

VI.2. A sportegyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok csak a tagdíjakat kötelesek az egyesületnek megfizetni. Az egyesület tartozásaiért a tagok saját vagyonukkal nem felelnek.

VI.3. A sportegyesületet a tagok elsődlegesen nem gazdasági tevékenység céljára alapították, és a sportegyesület gazdasági vállalkozási tevékenységet kizárólag másodlagos jelleggel, a céljainak elérését elősegítendő módon folytathat.

VI.4. A sportegyesületet bármely természetbeni, vagy jogi személy, civil egyesület, vállalkozás, alapítvány stb. ellenszolgáltatás nélkül, vagy ellenszolgáltatásért (szponzoráció) cserébe támogathatja.

VI.5. Az egyesület pénzügyeinek kezelését, a bevételek és a kiadások intézését, a házipénztár kezelését, a bankszámlák és az utalások fölötti felügyeleti jogot az egyesület elnöksége gyakorolja.

VI.6. A sportegyesület bevételei:

a) tagsági díjak (éves tagsági díj, szakosztályi tagdíj, alkalmi tagdíj)

b) magánszemélyek, alapítványok, civil szervezetek tárgyi és anyagi támogatása,

c) állami, társadalmi, önkormányzati, szövetkezeti szervek anyagi támogatása,

d.) rendezvények és egyéb bevételek,

e) pályázatok

VII.

Az egyesület részére történő vagyoni hozzájárulás, és vagyonrendelkezés

A tagok kijelentik, hogy az egyesület részére személyenként nem kívánnak vagyoni hozzájárulást nyújtani, anyagi tekintetben kifejezetten csak az éves tagsági díj, és az esetleges szakosztályi tagdíj megfizetésével járulnak hozzá az egyesület működéséhez, melyet azonban rendszeresen az adott évben a meghatározott határidőre megfizetnek az egyesület részére.

VIII.

Tagdíj, Tagsági díj

VIII.1. Az egyesület tagjai vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek, a tagdíj mértékét, befizetésének és kezelésének szabályait a küldöttgyűlés határozza meg.

VIII.2. Egyesületi tagsági díj:

Az éves egyesületi tagsági díj összege 10.000 Ft/fő/év, amelyet a megalakuláskor a nyilvántartásba vételt elrendelő végzés jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül, ezt követően minden évben az éves küldöttgyűlés napjáig, de legkésőbb az adott év február 20. napjáig kell egy összegben, az egyesület gazdasági vezetőjénél készpénzben, vagy a sportegyesület bankszámlájára utalással befizetni. Az éves tagsági díj beszedése, és az azzal való elszámolás az elnökség jogköre, és feladata.

Az egyesület megalakulását követően az újonnan belépő tag a tagsági jogviszonya keletkezésekor az adott évre időarányosan számított tagdíj összegét a tagsági jogviszony létesítésétől számított 8 napon belül köteles az egyesület gazdasági vezetőjénél befizetni, aki köteles a beszedett tagsági díjat az egyesület bankszámlájára 3 napon belül betenni.

VIII.3. Szakosztályi tagdíj:

A sportegyesületben működő szakosztályok működésük feltételeinek biztosítása érdekében az éves egyesületi tagsági díjon felül szakosztályi tagdíjat szedhetnek a szakosztály tagjaitól. A szakosztályi tagdíj összegének meghatározása, felhasználásának módja, a tagdíj beszedése, és az azzal való elszámolás a szakosztályvezető, szakosztályvezetőség jogköre, és feladata.

VIII.4. Alkalmi tagdíj:

Alkalmi tagdíjat köteles fizetni az, aki nem tagja a sportegyesületnek, de használni szeretné az egyesület eszközeit, felszereléseit, és az egyesület által használt, fenntartott vagy bérelt létesítményeket. Az alkalmi tagdíj összege 1000 Ft/fő/alkalom.

IX.

A tagság

IX.1. Az egyesület tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki az egyesület célkitűzésével egyetért, továbbá az alapszabályban foglalt rendelkezéseket elfogadja, és azokat betartja.

IX.2. A tagsági jogviszony fajtái:

• Rendes tag: Az Alapszabályban rögzített jogokkal és kötelezettségekkel
• Tiszteletbeli tag: Az Alapszabály rendelkezéseit figyelembe véve a küldöttgyűlés azon egyesületi tagot, akit kiemelkedő tevékenysége, vagy több évtizedes egyesületi tagsága okán erre alkalmasnak tart, Tiszteletbeli taggá választhatja. A Tiszteletbeli tag az egyesület szerveinek ülésén kizárólag tanácskozási joggal vehet részt és vezető tisztségviselővé nem választható, a Tiszteletbeli tagok névsorát az egyesület elnöksége tartja nyilván. A Tiszteletbeli tagok közül az egyesület elnökségének előterjesztésére a küldöttgyűlés Tiszteletbeli elnököt választhat.

IX.3. A tagsági jogviszony keletkezése:

Az egyesületi tagság az alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével keletkezik. Az egyesület megalakulását követően a tagság a belépési nyilatkozat elfogadásával keletkezik. A belépési nyilatkozatot az elnökséghez kell benyújtani, amely szerv a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz a tagfelvételről. Határozatát annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs.

IX.4. A tagsági jogviszony megszűnése:

A tagsági jogviszony megszűnik

a./ a tag kilépésével.

b./ a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.

c./ a tag kizárásával.

IX.5. A tagsági jogviszonyát a tag az egyesület elnökségéhez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának az elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg.

IX.6. A tag kizárása:

Az elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja az egyesület tagjai közül azt a tagot, aki jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a küldöttgyűlés határozatát súlyosan, vagy ismételten sértő magatartást tanúsít.

A kizárási eljárást bármely tag vagy a fegyelmi bizottság kezdeményezésére az elnökség folytatja le.

A kizárási eljárásban a tagot az elnökség ülésére igazolható módon meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza.

Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal.

A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület küldöttgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A fellebbezés beérkezését követően az elnökségnek haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belüli időpontra össze kell hívnia a rendkívüli küldöttgyűlést. A küldöttgyűlés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A küldöttgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.

IX.7. A tagok jogai:

Az egyesület tagja jogosult

a./ az egyesület tevékenységében részt venni

b./ az egyesület szolgáltatásait tagdíj megfizetése mellett igénybe venni

c./ a küldöttgyűlésen részt venni, ott felszólalni kérdéseket feltenni, javaslatokat, észrevételeket tenni, és szavazati jogát gyakorolni amennyiben szakosztályi küldöttként, elnökségi vagy bizottsági tagként vesz részt a küldöttgyűlésen

d./ az egyesület irataiba előre egyeztetés után betekintetni

e./ arra, hogy az egyesület tisztségviselőjévé válasszák, amennyiben vele szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn.

IX.8. A tagok kötelezettségei:

Az egyesület tagja

a./ nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.

b./ köteles az éves tagsági díjat és az esetleges szakosztályi tagdíjat határidőre megfizetni.

c./ köteles az egyesület alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak rá vonatkozó előírásait, rendelkezéseit betartani, a lakcímét, és egyéb iratainak az egyesületet érintő megváltozását követő 8 napon belül az elnökséghez bejelenteni.

X.

Az egyesület szervei

Az egyesület szervei:

1. Küldöttgyűlés

2. Elnökség

3. Bizottságok

4. Szakosztályok

X.1. Küldöttgyűlés

a) A küldöttgyűlés az egyesület legfőbb döntéshozó szerve, mely évente legalább egy alkalommal ülésezik.

b) A küldöttgyűlésen részvételi joggal rendelkezik minden egyesületi, elnökségi, bizottsági, tiszteletbeli tag, és a meghívottak.

c) A küldöttgyűlésen szavazati joggal rendelkezik minden elnökségi és bizottsági tag, és minden szakosztályból 2 fő szakosztályi küldött. A labdarúgó szakosztályt, összesen 6 fő küldött képviselheti (2 fő a felnőtt csapat, 2 fő az öregfiúk csapat, és 2 fő az utánpótlás korosztály részéről)

     A küldöttgyűlésre való szakosztályi küldöttek kijelölése a szakosztályvezető feladata.

   X.1.1. A küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik:

a) az alapszabály módosítása;

b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;

c) a vezető tisztségviselők megválasztása, visszahívása, azok feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;

d) az éves költségvetés elfogadása, az éves tagsági díj megállapítása;

e) az éves beszámolók - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása;

f) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt;

g) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok és a vezető tisztségviselők elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;

h) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.

    X.1.2. A küldöttgyűlés összehívása:

A küldöttgyűlést az elnökség legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt igazolható módon kiküldött írott vagy elektronikus formátumú meghívóval hívja össze. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön elektronikus formában igazolható módon.

Amennyiben a küldöttgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van, és egyhangúan hozzájárul az ülés megtartásához.

A küldöttgyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a küldöttgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosultak álláspontjukat kialakíthassák.

A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a küldöttgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt küldöttgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt küldöttgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz, ha azt az eredeti időpontot követő 30 perc elteltével az adott helyen és napon megtartják.

A küldöttgyűlési meghívót az egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni, a meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt.

Az elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat, döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal.

Amennyiben az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kérelmet elutasítja, úgy a küldöttgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő, kérdésben csak akkor hozható határozat, ha a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúan hozzájárul.

Az elnökség köteles a küldöttgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha:

- az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

- az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

- az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

Ezekben az esetekben az összehívott küldöttgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

    X.1.3. A küldöttgyűlés határozatképessége:

A küldöttgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét (50%+1fő) képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet a küldöttgyűlést összehívó elnökség (amennyiben jelen van az elnök) állapítja meg és minden határozathozatalnál vizsgálni kell. A küldöttgyűlés megnyitására az elnökség (amennyiben jelen van akkor az elnök) jogosult. A küldöttgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. Amennyiben a küldöttgyűlésen a megjelent szavazásra jogosult tagok létszáma nem éri el a határozathozatalhoz megfelelő létszámot megismételt küldöttgyűlést kell tartani.

    X.1.4. A küldöttgyűlés határozathozatala:

A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az:

- akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

- akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

- aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

- akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;

- aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

- aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

A küldöttgyűlés határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az egyesület alapszabályának módosításához, az egyesület egyesüléséhez és szétválásához a küldöttgyűlés háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló döntéshez a szavazati joggal rendelkezők háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

A küldöttgyűlési határozatokat a levezető elnök szóban kihirdeti és az érintett tag(ok)-al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

X.1.5. A küldöttgyűlés megtartása rendes üléssel:

Amennyiben a küldöttgyűlés határozatképesnek minősül a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással az elnökség (amennyiben jelen van akkor az elnök) javaslatára meg kell választani a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és a két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a kétfős szavazatszámláló bizottságot (a jegyzőkönyv hitelesítő szavazatszámláló is lehet).

A küldöttgyűlésen megjelent tagokról jelenléti ívet kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni a tag, valamint – ha az alapszabály a képviselő útján történő részvételt lehetővé teszi – képviselője nevét és lakóhelyét vagy székhelyét, és – ha a tagokat nem azonos számú szavazat illeti meg – a tagot megillető szavazatok számát. A jelenléti ívet a küldöttgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti.

A küldöttgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza

- az egyesület nevét és székhelyét;

- a küldöttgyűlés helyét és idejét; ha szükséges a megismételt küldöttgyűlés helyét idejét

- a levezető elnöknek, a jegyzőkönyvvezetőnek, a jegyzőkönyv hitelesítőknek a nevét;

- a küldöttgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott indítványokat;

- határozati javaslatokat, a leadott szavazatok és ellenszavazatok, valamint a szavazástól tartózkodók számát, és a meghozott /számmal ellátott/ küldöttgyűlési határozatokat

A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a levezető elnök írja alá, és a két erre megválasztott, jelen lévő egyesületi tag hitelesíti.

X.1.6. A küldöttgyűlés megtartása megismételt üléssel:

Amennyiben a küldöttgyűlés nem minősül határozatképesnek az elnökség (amennyiben jelen van akkor az elnök) javaslatára megismételt küldöttgyűlést kell összehívni.

Amennyiben a küldöttgyűlési meghívóban feltüntetésre került a küldöttgyűlés határozatképtelensége esetére vonatkozó kitétel akkor a megismételt küldöttgyűlés a meghívóban kijelölt helyszínen az eredeti időponthoz képest 30 perc elteltével megtartható. A megismételt küldöttgyűlés e rendelkezések alapján határozatképes lesz.

X.1.7. A küldöttgyűlés megtartása ülés nélkül:

Az alapszabály a küldöttgyűlési határozathozatalt ülés megtartása nélkül is lehetővé teszi. Az ilyen határozathozatalt az elnökség a határozat tervezetének a tagok részére történő elektronikus (e-mail), vagy papír alapon történő megküldésével kezdeményezi.

A tagok számára a tervezet kézhezvételétől számított 15 napos határidőt kell biztosítani arra, hogy szavazatukat elektronikus (e-mail), vagy papír alapon megküldjék az ügyvezetés részére. Az ülés tartása nélküli döntéshozatal során az alapszabály határozatképességre és szavazásra vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az ügyvezetés részére, amennyi szavazati jogot képviselő tag, és küldött jelenléte a határozatképességéhez szükséges lenne ülés tartása esetén. Ha bármely tag az ülés megtartását kívánja, a legfőbb szerv ülését az ügyvezetésnek össze kell hívnia (kivéve rendkívüli helyzet idején).

A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül - ha valamennyi tag szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül - az ügyvezetés megállapítja a szavazás eredményét, és azt további három napon belül közli a tagokkal. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja. Az ülés nélkül szabályosan megtartott küldöttgyűlés határozatai jogerősnek tekinthetők az egyesület tekintetében.

X.2. Elnökség

X.2.1.

a) Az elnökség az egyesület 3 elnökségi tagból álló ügyvivő, ügyvezető, döntés előkészítő és döntéshozó szerve, amely dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe, és biztosítja az egyesület működését a küldöttgyűlések közötti időszakban.

b) Az elnökség tagjai: elnök, titkár, gazdasági vezető

c) Az elnökség tagjait a küldöttgyűlés választja meg 5 év határozott időtartamra.

d) Az egyesület törvényes képviseletét az elnök, akadályoztatása esetén a titkár látja el.

   X.2.2. Az elnökség feladata, hatásköre, működése:

a) az egyesület napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;

b) a beszámolók előkészítése és azoknak a küldöttgyűlés elé terjesztése;

c) az éves költségvetés elkészítése és annak a küldöttgyűlés elé terjesztése;

d) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a küldöttgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;

e) a küldöttgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;

f) az elnökség által összehívott küldöttgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;

g) részvételi és szavazási jog gyakorlása a küldöttgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;

h) a tagság nyilvántartása;

i) az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;

j) az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;

k) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele;

l) a tag felvételéről és a tagsági viszony megszüntetéséről való döntés;

m) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály, alapszabály vagy küldöttgyűlés a hatáskörébe utal.

Az elnökség üléseit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tartja. Az elnökségi ülést az elnök legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák.

Az elnökség határozatát egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az elnökség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott elnökségi tagok több mint a fele jelen van. Két elnökségi tag jelenléte esetén kizárólag egyhangúan hozható határozat.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

- akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

- akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

- aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

- akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;

- aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll;

- aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

Az elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(ok)-al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja.

   X.2.3. Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatása:

a) a megbízás időtartamának lejártával;

b) visszahívással;

c) lemondással;

d) a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;

e) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;

f) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok     bekövetkeztével.

A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat.

Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvivői feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő, aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont). Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy, vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

Az elnökség, és tagjai jogait, feladatait, kötelezettségeit az egyesület Szervezeti és Működési Szabályzata részletezi.

X.3. Bizottságok:

X.3.1. Állandó Bizottságok:

X.3.1.1. Felügyelő Bizottság

a./ Felügyelő Bizottsági tagság

A küldöttgyűlés három tagból álló felügyelő bizottság létrehozását rendeli el azzal a feladattal, hogy az egyesület érdekeit megóvja, a küldöttgyűlési határozatok, valamint az alapszabály rendelkezéseit érvényesítse, és az ügyvezetést, ügyvivést felügyelje, ellenőrizze.

A felügyelő bizottság tagja az a 18. életévét betöltött nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

Nem lehet a felügyelő bizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki, vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy, vezető tisztségviselője.

A felügyelő bizottság tagjai a felügyelő bizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni.

A felügyelő bizottság tagjai a jogi személy ügyvezetésétől, ügyvivésétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatók, beszámolási kötelességük csak a küldöttgyűlés felé van.

Az első felügyelő bizottság tagjait a létesítő okiratban kell kijelölni, ezt követően a döntéshozó szerv választja a felügyelő bizottsági tagokat.

A felügyelő bizottsági tagsági jogviszony az elfogadással 5 év határozott időtartamra jön létre.

A felügyelő bizottsági tagság megszűnésére a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a felügyelő bizottsági tag lemondó nyilatkozatát a jogi személy, vezető tisztségviselőjéhez intézi.

      b./ A felügyelő bizottság megválasztott tagjai:

Székely Ferenc, Fábián István, Bánszki Otília

      c./ A felügyelő bizottság tagjainak felelőssége

A felügyelő bizottsági tagok az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek a jogi személlyel szemben.

     d./ A felügyelő bizottság működése

A felügyelő bizottság köteles a tagok vagy az alapítók döntéshozó szerve elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a döntéshozó szerv ülésén ismertetni.

A felügyelő bizottság a jogi személy irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől és a jogi személy munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a jogi személy fizetési számláját, pénztárát, értékpapír és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja, és szakértővel megvizsgáltathatja.

A felügyelő bizottság elnököt maga választ a tagjai közül.

A felügyelő bizottság határozatait a jelenlévők szótöbbségével hozza. A létesítő okirat ennél alacsonyabb határozathozatali arányt előíró rendelkezése semmis.

A felügyelő bizottság működésének részletes szabályait a felügyelő bizottság határozza meg, melyet jóváhagyás végett bemutat a küldöttgyűlésnek

A felügyelő bizottság tagjai részvételi és szavazati joggal rendelkeznek a küldöttgyűlésen.

X.3.2. Ad hoc Bizottságok:

X.3.2.1. Fegyelmi Bizottság

a./ Fegyelmi Bizottsági tagság

A küldöttgyűlés három tagból álló fegyelmi bizottság létrehozását rendeli el azzal a feladattal, hogy az egyesület tagjai által elkövetett vétségeket, alapszabály ellenes viselkedéseket kivizsgálja, és a megfelelő büntetéseket kiszabja.

A fegyelmi bizottságot szükség esetén a küldöttgyűlés, vagy az elnökség hívja össze, a fegyelmi vétség megtárgyalása ügyében és a határozathozatal céljából.

A fegyelmi bizottság tagja az a 18. életévét betöltött nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. A fegyelmi bizottság tagjai a fegyelmi bizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A fegyelmi bizottság tagjai a jogi személy ügyvezetésétől, ügyvivésétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatók, beszámolási kötelességük csak a küldöttgyűlés vagy az elnökség felé van.

A fegyelmi bizottsági tagsági jogviszony az elfogadással 5 év határozott időtartamra jön létre. A fegyelmi bizottsági tagság megszűnésére a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a fegyelmi bizottsági tag lemondó nyilatkozatát a jogi személy, vezető tisztségviselőjéhez intézi.

      b./ A fegyelmi bizottság megválasztott tagjai:

Lazányi Annamária, Király Pál, Bánszki Viktor

      c./ A fegyelmi bizottság működése, felelőssége

A fegyelmi bizottság működésének szabályait az egyesület Szervezeti és Működési Szabályzata alapján végzi, összehívása esetén pártatlanul, a szabályzat betartása szerint jár el, működése összhangban van az egyesületi alapszabály rendelkezéseivel.

X.3.2.2. Jelölő Bizottság

Az elnökség megbízatásának lejárta előtti küldöttgyűlés háromtagú Jelölő Bizottságot választ. A jelölő bizottság feladata az elnökségi és bizottsági posztokra való jelöltállítás. A jelölőbizottság mandátuma az eredményesen megtartott tisztújító küldöttgyűlés napján megszűnik, a bizottság feloszlatásra kerül.

X.4. Szakosztályok:

A sportegyesületben sportáganként szakosztályok működhetnek. A szakosztályok munkáját szakosztály vezető vagy vezetőség irányítja, amely munkájáról az elnökségnek számol be.

A szakosztály vezetőség tisztségviselőit (szakosztályvezető, szakosztályvezető-helyettes, technikai vezető, koordinátor stb..) a szakosztály tagjainak javaslata alapján a sportegyesület elnöksége felhatalmazására az egyesület elnöke bízza meg, és megfelelő indok esetén megbízatásukat felmondja. A szakosztály vezető tisztségviselőinek leváltására a szakosztály tagjainak 50%+1 fő szavazatával lehetőség van. A szakosztályok feladata az oktatás-nevelés, versenyek, mérkőzések rendezése, illetve versenyeken, mérkőzéseken való részvétel szervezése és a szakosztály hatáskörébe utalt egyéb feladatok ellátása.  

A szakosztályok működésének részletes szabályait az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. A szakosztályok saját Szervezeti és Működési Szabályzatot alkothatnak, mely nem lehet ellentétes az egyesületi Alapszabállyal és SZMSZ-szel.

XI.

A működési szabályzat

Az egyesület működésének részletes szabályait az egyesület küldöttgyűlése normatív határozattal szabályozza, amelyet a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmaz.

XII.

Az egyesület megszűnése

A sportegyesület megszűnik, ha:

    - a Küldöttgyűlés kétharmados szótöbbséggel feloszlását kimondja,

    - a sportegyesület égy évnél hosszabb ideig nem fejt ki tevékenységet, vagy létszáma a törvényben meghatározott minimum (10 fő) alá csökken és emiatt a bíróság a megszűnését kimondja,

     - a bíróság feloszlatja, mely esetben a sportról szóló 2004. évi I. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni

     - a Küldöttgyűlés háromnegyedes szótöbbséggel más szervezettel való egyesülést mond ki

XIII.

Záró rendelkezések

XIII.1. Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak.

XIII.2. A küldöttgyűlés igazolja, hogy a Cnytv. 38. § (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelően e létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítő okirat módosítások alapján hatályos tartalmának.  

XIII.3. Ezt az alapszabályt az egyesület 2022. 05. 19. napján megtartott Küldöttgyűlés hagyta jóvá.

 

ETYEK SPORTEGYESÜLET /Molnár Béla Sportcentrum/

HÁZIREND    

1.  A Sportcentrum és területe csak rendeltetésének megfelelően használható.

2.  A Sportcentrum épületét, annak szolgáltatásait, az edző és a center pályát kizárólag azok jogosultak használni, és a Sportcentrum területén tartózkodni, akik az egyesület igazolt tagjai és tagsági díjat fizetnek, vagy alkalmi, vagy pályahasználati díjat, vagy belépőt fizettek. 

A Sportegyesületi tagsági díj: 10.000Ft/fő/év, Alkalmi tagdíj: 500Ft/fő/alkalom, Belépő jegy: 400Ft

Pályahasználati díjak: Edzőpálya 3000Ft/óra, Nagypálya: 8000Ft/óra, Épület használat: 4000Ft/óra

3. A Sportcentrum használója nem sértheti meg a vonatkozó hatályos jogszabályi előírásokat, rendelkezéseket, illetve jelen Házirendben foglalt szabályokat.

4. Szabálytalanság (jelen házirend szabályainak, illetőleg az általánosan elfogadott viselkedési szabályok megszegése) esetén a szabálytalankodó figyelmeztetésére kerül sor, eredménytelenség esetén az üzemeltető jogosult a szabálysértőt, jogtalan pályahasználót távozásra felszólítani, illetve tagjai sorából időlegesen vagy véglegesen kizárni. Az üzemeltető intézkedési jogosultságát meghaladó esetekben jogosult a rendőrséget, illetőleg más hatósági szervek segítségét kérni. A kiutasított szabálytalankodó, jogtalan pályahasználó az üzemeltetővel szemben semmilyen követeléssel nem élhet.

5.  A Sportcentrum területén TILOS:

- a dohányzás (kivéve a dohányzásra kijelölt helyen) és az alkoholfogyasztás, drogok, tiltott doppingszerek, narkotikumok fogyasztása vagy ezekkel való visszaélés

- olyan tevékenység, amely a Sportcentrum szolgáltatási tevékenységén  kívül esik, jogszabályba ütközik, illetve közerkölcsöt sért

- minden, másokat erős zajjal, szaggal vagy egyéb környezeti ártalommal járó zavaró tevékenység, mások becsmérlése, szidalmazása, verekedés, dulakodás, sportszerűtlen magatartás

- az üzemeltető engedélye nélkül kereskedelmi tevékenység megvalósítása, reklám, propagandaanyagok (reklámtáblák, falragaszok, szórólapok) elhelyezése, hang, és képanyag engedély nélküli készítése

6. A Sportcentrum egész területén minden tagra, és vendégre kötelező érvényű a rend és a tisztaság betartása, alapvető elvárás a másik személy tiszteletben tartása, a kulturált viselkedés.

7. Az edzések és mérkőzések idején a sporteszközök, sportfelszerelések szabályos használatáért, meglétéért, megőrzéséért a szakosztályi edzők felelősek.

8. A Sportcentrum területén mindenki saját felelősségére és kockázatára tartózkodik.

9. 14 éven aluli gyermek csak szülő, vagy edző, vagy felügyelő jelenlétével tartózkodhat a Sportcentrum területén.

10. A Sportcentrum területén csak megfelelő sportöltözetben lehet sportolni és a sporteszközöket használni.

11. A Sportcentrumban történő rendezvényt az adott szakosztályok vagy bérlők kötelesek biztosítani, megszervezni.

12. A Sportcentrum területére kutyát behozni csak megkötött pórázon (nagytestű kutyánál szájkosárral) engedélyezett.

13. A Sportcentrum üzemeltetője nem vállal felelősséget a személyekben vagy anyagi értékekben keletkezett károkért, amennyiben azok a Házirend be nem tartásából illetve a vendégek felelőtlen magatartásából erednek. Az elveszett, vagy eltulajdonított tárgyakért, eszközökért nem áll módunkban felelősséggel tartózni.

14. Távozáskor mindenki köteles saját szemetét (italos palack, dobozos üdítő, szalvéta, zsebkendő stb..) a Sportcentrum területén elhelyezett szemetesbe rakni, továbbá kérjük, hogy a vizesblokkokban észrevett esetleges problémákat (dugulás, szemét, szennyeződés stb..) mielőbb jelezzék a kijavítás, megjavítás érdekében.

15. A Sportcentrum üzemeltetője fenn tartja a jogot arra, hogy a létesítmény egész területén zártkörű rendezvényeket tartson, és a tagságot, ideiglenesen kizárja a területről.

16. A Házirendet az üzemeltető saját belátása szerint módosíthatja, illetőleg kiegészítheti.

ELÉRHETŐSÉGEK:         -   SZAKOSZTÁLYVEZETÖK:   - Bánszki Viktor (+36 30 2017919)

                                                       - Ifj. Bartha Sándor (+36 30 7714597)

                                            -  ETYEK SE ELNÖK: Hargitai Zoltán (+36 30 3876395)                                                   

Etyek 2019.

ETYEK SPORTEGYESÜLET

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

a továbbiakban ETYEK SE. SZMSZ

I.          A Szervezeti és Működési Szabályzat célja:

A Sportegyesület működésének, a vezetőség, a tisztségviselők, tagok, sportolók, szakosztályok feladatainak, hatásköreinek az alapszabályban részletesen nem szabályozott alapvető kérdéseinek meghatározása.

II.         Az Egyesület szervezeti felépítése:

1. Küldöttgyűlés

 1.1 Tagság

2. Elnökség tagjai, működése, hatásköre

 2.1 Elnök

 2.2 Elnökhelyettes

 2.3 Titkár

 2.4 Gazdasági felelős

3.   Szakosztályok, Szakosztályvezetők

 3.1 Szakosztályok működése

3.2 Szakosztályvezetők feladata

4.    Felügyelő Bizottság tagjai, feladata, hatásköre

  4.1 Elnök feladata és hatásköre

  4.2 Bizottsági tagok feladata és hatásköre

5.    Ad hoc Bizottságok

  5.1 Fegyelmi Bizottság tagjai, feladata, hatásköre

  5.1.1. Elnök feladata és hatásköre

  5.1.2. Bizottsági tagok feladata és hatásköre

  5.2. Fellebbviteli Bizottság

  5.3. Jelölő Bizottság

6.    Etyeki Sport Hagyományőrző Tagozat

3. Egyéb rendelkezések:

1. A küldöttgyűlés feladata és hatásköre:

Az egyesület legfőbb döntéshozó szerve. Dönt a sportegyesület működésével kapcsolatos minden érdemi ügyben, a tisztségviselők kinevezéséről, visszahívásáról.

A Küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörét az alapszabály tartalmazza.

      1.2. Sportegyesületi tag:

A sportegyesület tagja lehet minden olyan természetes és jogi személy, aki az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezően elfogadja, belépési nyilatkozatot tesz, aláírja, és eljuttatja azt a vezetőségnek, és kötelezettséget vállal a sportegyesületi célok megvalósítása érdekében történő közreműködésre és a tagsági díj(ak) megfizetésére.

     1.3. Tagdíjfizetési szabályok:

• Egyesületi tagsági díj:

Az Egyesület tagja (aki az adott évben január 01-től tagsági viszonnyal rendelkezik) köteles a meghatározott időre megfizetni a küldöttgyűlés által megállapított tagsági díjat, mely 10.000 Ft/fő/év. A tagsági díjat személyesen kell befizetni, az egyesület titkáránál, vagy az adott szakosztály vezetőjénél, az adott évben március 31.-ig. A határidőre való befizetés elmulasztása esetén a tagot írásban felszólítjuk a befizetésre, melyre a felszólítástól számított 15 napon belül eleget kell tenni. Amennyiben a tag ezen határidőre sem fizeti meg az éves tagsági díjat a tagot kizárjuk az egyesületből. Az egyesületi tagsági díjak felhasználásáról az egyesület elnöksége dönt.

• Szakosztályi tagdíj:

Az Egyesületi tagsági díjon felül az egyes szakosztályok szakosztályi tagdíjat is szedhetnek melyet az Egyesületi tagsági díjon felül, kell megfizetni, a szakosztály vezetőjének. A szakosztályi tagdíj összegéről és a befizetés módjáról az adott szakosztály vezetője dönt, és a szakosztályi tagdíjat csak az adott szakosztály (ahol beszedték) működésére lehet költeni, máshová át nem csoportosítható.

• Alkalmi tagdíj:

Aki nem Egyesületi tagként kívánja igénybe venni az Egyesület eszközeit, szolgáltatásait annak alkalmi tagdíjat kell fizetnie. Az egyszeri (alkalmi) tagdíj 500 Ft/fő/alkalom. Az alkalmi tagdíjat a sporttevékenység megkezdése előtt kell befizetni az edzőnek vagy a szakosztály vezetőjének. Az alkalmi tagdíjat csak az adott szakosztály (ahol beszedték) működésére lehet költeni, máshová át nem csoportosítható.

• Egyéb szabályok:

Az Alapszabály értelmében a tagok jogai és kötelezettségei azonosak, így a tagsági díj szüneteltetését, egyéni, vagy részletekben történő megfizetését, illetve megfizetése alóli felmentést az elnökség nem engedélyezheti. Aki a tagsági díjat a megállapított határidőig nem fizeti be, az nem használhatja a sportegyesület létesítményeit, eszközeit, szolgáltatásait, és az elnökség döntése alapján a tagsági viszonya megszüntetésre kerül. Az év közben felvett tag a tagsága kezdetétől 1000Ft/hó tagsági díjat köteles megfizetni.

2. Az Elnökség tagjai

Az Egyesület elnöke: Hargitai Zoltán László (Sinigla Éva Terézia) /2091 Etyek Szabadföld utca 28./

Az Egyesület elnök-helyettese: Máté Miklós (Kovács Teréz) /2091 Etyek Németh utca 4./

Az Egyesület titkára: Tiszekkerné Bozsányi Kamilla (Halászi Zsuzsanna) /2091 Etyek Honvéd utca 46./

Az Egyesület gazdasági vezetője: Ferenc Istvánné (Pethő Éva) /2091 Etyek Boti út 26./

      2.1. Az Elnökség feladata és hatásköre:

1. A sportegyesületi tevékenység irányítása, a működési feltételek biztosítása a küldöttgyűlések között;
2. Az alapszabályban meghatározott feladatok ellátása;
3. A küldöttgyűlés előkészítése, összehívása, a küldöttek választási módjának meghatározása;
4. A sportegyesület sportfejlesztési tervének, költségvetésének kidolgozása, az éves program, a munka- és ülésterv jóváhagyása;
5. A sportegyesület eredményes működéséhez, a sportoláshoz, a testedzéshez szükséges feltételek megteremtése;
6. A lemondott vagy tisztségétől egyéb okból megvált elnökségi tag és tisztségviselők pótlása, helyükre új tag állítása a következő küldöttgyűlésig;
7. A sportegyesület költségvetésének megállapítása, a gazdálkodásról, valamint a sportegyesület éves tevékenységéről a küldöttgyűlésnek való beszámolás;
8. A sportegyesületi tagok, és a különös jogállású tagok felvételi rendjének megállapítása, felvételükről való döntés meghozatala;
9. Az új szakosztályok felvételének elbírálása, az egyesületbe történő felvételükről való döntés, és a soron következő küldöttgyűlés elé terjesztése. A szakosztályok megszűnésének kimondása, tagok, eltiltása, időszakos vagy végleges kizárása.
10. A szakosztályok segítése, támogatása, pályázatokhoz való segítségnyújtás;
11. Az elnökségi tagok munkájukat társadalmi munkában végzik javadalmazás, és ellenszolgáltatás nélkül, amennyiben az egyesület ügyében járnak el kiküldetési rendelvényen igazolva az ide vonatkozó jogszabályok alapján útiköltség térítésre jogosultak. Az ilyen költségek jóváhagyását az elnök hagyja jóvá.
12. Az elnökséget a küldöttgyűlés 5 évre választja az elnökség tagjai újraválaszthatóak.

      2.2. A sportegyesület elnökének feladata és hatásköre:

1. Vezeti és szervezi az elnökség munkáját, képviseli a sportegyesületet;
2. Irányítja és ellenőrzi a sportegyesület tevékenységét, gazdálkodását, munkáltatói, utalványozási jogkört gyakorol, a jogszabályokban meghatározott keretek között;
3. Intézkedik és dönt a küldöttgyűlés vagy az elnökség által hatáskörébe utalt ügyekben, éves beszámolót készít melyet a küldöttgyűlés elé, terjeszt.
4. Felel a pénzügyi, számviteli és bizonylati rend betartatásáért, együttes pénzügyi aláírási, és utalási joggal bír.
5. Amennyiben szükséges összehívja a Fegyelmi Bizottságot.
6. Az elnökségi ülésen részvételi, levezetési és szavazati joga van.
7. A küldöttgyűlésen részvételi, szavazati, jóváhagyás esetén levezetési joga van.

      2.3. A sportegyesület elnökhelyettesének feladata és hatásköre:

1. Segíti az elnök és az elnökség munkáját, jogosult és köteles a sportegyesületet, érintő körülményeket figyelemmel kapcsolatos javaslatait, észrevételeit az elnökség elé terjeszteni.
2. Az elnök felkérésére ellátja az egyesület aláírási jogkör nélkül képviseletét, és a rábízott feladatokat.
3. Az elnökségi és a küldöttgyűlésen részvételi és szavazati joga van.

      2.4. A sportegyesület titkárának feladata és hatásköre: 

            a. Részt vesz, az Egyesületi igények felmérésében, feldolgozásában, közvetítésében, továbbá az Egyesület feladatainak                                                meghatározásában és megvalósításában,

b.   Részt vesz a határozatok előkészítésében, meghozatalában, végrehajtásában és ellenőrzésében, segíti az elnök munkáját;

c.   Nyilvántartást, statisztikát készít és vezet, részt vesz a pályázatok elkészítésében, benyújtásában, éves beszámolót készít melyet a küldöttgyűlés elé, terjeszt.

d.  Jogosult és köteles a sportegyesületet, érintő körülményeket figyelemmel kapcsolatos javaslatait, észrevételeit az elnökség elé terjeszteni.

           2.5. A sportegyesület gazdasági felelős feladata és hatásköre:

a.  Jóváhagyásra előkészíti a sportegyesület elnöksége javaslatait, tartalmazó költségvetést, és gondoskodik annak szabályos végrehajtásáról;

b. Figyelemmel kíséri a költségvetési irányzat felhasználását, és annak alakulásáról az elnökséget tájékoztatja;

c.  Felel a számviteli és bizonylati rend betartásáért, és az egyesület gazdasági tevékenységét az előírt számviteli rend szerint végzi;

d. Negyedévente tájékoztatja az elnököt a pénzügyi bevételi és kiadási helyzetről

e. Pénztárosi feladatokat lát el, pénzügyi bevételi és kiadási tevékenységet végez, banki aláírási, és együttes utalási joggal bír, felügyeli, beszedi, illetve beszedeti az Egyesületi tagsági díjakat.

f.  Éves beszámolót készít melyet a küldöttgyűlés elé, terjeszt.

g.  Az elnök távollétében, vagy akadályoztatása esetén teljes jogkörrel és felelősséggel ellátja az elnök hatáskörébe tartozó feladatokat, képviseli az Egyesületet.

            h. Az elnökségi és a küldöttgyűlésen részvételi és szavazati joga van.

1. Szakosztályok:

A sportegyesületen belül az alapszabályban meghatározottak szerint szakosztályok működnek, működhetnek. A szakosztályok részei az Egyesületnek, de önálló szervezeti egységet alkotnak, saját költségvetést, alapító okiratot, alapszabályt, házirendet, SZMSZ-t alkothatnak, mely nem lehet ellentétben az Egyesületi Alapszabállyal és SZMSZ-el. A szakosztályok feladata a sportolók szervezett keretek közötti sportolási lehetőségének biztosítása, edzések megszervezése, megtartása, versenyeken való nevezés, indulás, utánpótlás nevelés.

Az egyes szakosztályok a sportegyesület részére megfizetendő éves egyesületi tagsági díj mellett saját szakosztályi tagdíjat is megállapíthatnak. A szakosztályok az általuk beszedett tagdíjakat saját magukra költhetik, máshová nem átcsoportosítható.

A szakosztályok megfelelő működésük érdekében szakosztályi támogatást kérhetnek az Egyesület költségvetéséből, melyet az Egyesület elnöksége előterjesztésére a küldöttgyűlés hagy jóvá. Ez a támogatás az adott évben használható csak fel, és csak az a szakosztály kaphat ilyen támogatást, amely az adott évben március 31.-ig elszámolt az éves egyesületi tagdíjakkal. Továbbá ezt a támogatási összeget az adott szakosztály másik szakosztály részére felajánlhatja. Az adott szakosztályok egyéb bevételei (belépő jegy, pályázati pénz, szponzori bevétel, stb..) szintén kizárólag az adott szakosztályok kiadásaira fordítható.

      3.1. A sportegyesület szakosztályvezető feladata és hatásköre:

1. Szakosztályvezetőnek csak Egyesületi tag választható meg, nem kötelező viszont sporttevékenységet folytatnia
2. Elsődleges feladata megteremteni és intézni a szakosztály megfelelő működését
3. Eljár a szakosztály tagjainak ügyében, érdekében, intézi a szakosztály játékosainak leigazolását, átigazolását, kölcsönadását, különböző ügyeiket (sportorvos, sportszerződés, stb.)
4. Kiemelt feladata az edzők, és a korosztályos csapatok (utánpótlás, felnőtt, öregfiúk, stb.) koordinálása, mely feladattal más személyt, személyeket /koordinátorokat/ is megbízhat
5. Az Alapszabályban és az SZMSZ-ben meghatározottak szerint beszedi a szakosztály tagjaitól a küldöttgyűlés által megállapított Egyesületi és alkalmi tagsági díjat, mellyel elszámol az elnökség felé. A saját szakosztályi tagdíjak beszedését és felhasználását saját hatáskörben intézi, de ezekről beszámolási kötelezettséggel bír az elnökség és a küldöttgyűlés felé
6. Félévente elszámol a gazdasági felelősnek a bevételekkel és kiadásokkal, leadja az adott időszakban keletkezett számlákat
7. A szakosztály megfelelő működése, fejlődése érdekében, és a felmerülő szakosztályi költségekhez pályázatokat készít és kezel, valamint biztosítja az azokon való megfelelést, melyhez segítséget kérhet az elnökségtől. A pályázatok önerejének előteremtéséhez kérelmet ír az egyesület elnöksége részére.
8. Segíti az elnökség munkáját, javaslatokat, előterjesztéseket tesz
9. Elnöki megbízás alapján a szakosztály ügyeiben aláírási joggal rendelkezik
10. Az elnökségi ülésen meghívottként jelen lehet, a saját szakosztályukat érintő kérdésben szavazati, egyéb esetben véleményezési joga van.
11. A Küldöttgyűlésen (szakosztályi delegáltként) részvételi, szavazati joggal rendelkezik, beszámol az elvégzett tevékenységekről

A szakosztályvezetők kinevezéséről, és leváltásáról a szakosztály javaslata, jóváhagyása után az Egyesület elnöksége dönt. Az adott szakosztály vezetője a szakosztály tagjainak 50%+1 fő szavazatával leváltható.

4. A Felügyelő Bizottság tagjai

- Székely Ferenc (Fervágner Johanna) /2094 Nagykovácsi Szent Kinga utca 23./

- Orosz Gyula (Lakatos Ilona) /2091 Etyek Mester utca 76./

- Lénárt Bálint (Maláti Júlianna) /2091 Etyek Szabadföld utca 22./

      4.1. Felügyelő Bizottság feladata és hatásköre:

1. Feladata a sportegyesület pénzügyi és gazdálkodási tevékenységének vizsgálata;
2. Ellenőrzi a pénzügyi és gazdálkodási rendelkezések betartását; a tagsági díjjak megfelelő befizetéseit, a bevételek és kiadások alakulását, valódiságát;
3. Félévente tájékoztatja az elnökséget észrevételeiről, javaslatairól, a működés szabályosságáról,
4. Az éves küldöttgyűlésen beszámolót tart a küldöttgyűlés, mint az Egyesület legfőbb szerve részére;
5. A Felügyelő Bizottság három tagból áll, elnököt maga választ a tagok közül.

      4.2. A Felügyelő Bizottság elnökének feladata és hatásköre:

1. Irányítja a Felügyelő Bizottság munkáját;
2. Összehívja a bizottságot a vitatott ügyek megtárgyalásához;
3. A bizottság tevékenységéért felelősséggel tartozik;
4. Jelzi az elnökség felé az egyesület pénzügyi és gazdálkodási rendjének be nem tartását, feltárja a hiányosságokat, szabálytalanságokat;
5. A küldöttgyűlésen részvételi, szavazati joga, és a bizottság éves tevékenységéről beszámolási kötelezettsége van;
6. Az elnökségi ülésen meghívása esetén részvételi véleményezési joga van.

      4.3. A Felügyelő Bizottsági tagok feladata és hatásköre:

a.  Segítik az elnök munkáját, javaslatokat, előterjesztéseket tesznek a megfelelő működéshez;

            b.   Részt vesznek a bizottság ülésein;

            c.  Felkérés esetén ellátják az elnök feladatait.

5. Ad hoc Bizottságok

5.1. A Fegyelmi Bizottság tagjai

• Lazányi Annamária
• Bánszki Viktor
• Király Pál

     5.1.1. Fegyelmi Bizottság feladata és hatásköre:

A Fegyelmi Bizottság elnökből és két tagból áll, kinevezésükről, visszahívásukról a küldöttgyűlés, bármely bizottsági tag lemondása esetén ideiglenes pótlásukról, a bizottság összehívásáról az elnök dönt. Fegyelmi Bizottsági tag csak Egyesületi tag közül választható. A Fegyelmi Bizottság feladata a sportegyesület fegyelmi ügyeinek lefolytatása. Összehívása esetén pártatlanul, a szabályzat betartása szerint jár el;

     5.1.2. A Fegyelmi Bizottság elnökének feladata és hatásköre:

            a.   Összehívja a bizottságot a vitatott ügyek tárgyalásához;

            b.   A bizottság tevékenységéért felelősséggel tartozik;

c.   Fegyelmi ügyekben elnököl, és határozatot hoz, melyet eljuttat az ügyben érintetteknek, és az elnökségnek;

            d. A küldöttgyűlésen részvételi, szavazati joga, és a bizottság éves tevékenységéről beszámolási kötelezettsége van;

      e.  Az elnökségi ülésen meghívása esetén részvételi, véleményezési joga van;

      5.1.3 A Fegyelmi Bizottsági tagok feladata és hatásköre:

1. Segítik az elnök munkáját, javaslatokat, előterjesztéseket tesznek a megfelelő működéshez
2.  Részt vesznek a fegyelmi ügyek tárgyalásán, és a bizottság ülésein;
3. A küldöttgyűlésen részvételi, szavazati joguk van;
4. Az elnökségi ülésen meghívása esetén részvételi, véleményezési joga van;

Fegyelmi ügy, és tárgyalás

Aki fegyelmi vétséget követ el az ellen a fegyelmi eljárás a Fegyelmi Bizottság Elnökének jelzése alapján indul meg, a bizottság tudomására jutását követő 30 napon belül. Az eljárás kezdeményezéséről a Fegyelmi Bizottság elnöke írásban értesíti az eljárás alá vont személyt.

Az értesítésben meg kell jelölni:

• a sportfegyelmi eljárás tárgyát és megindításának jogalapját,
• a sportfegyelmi eljárás alapjául szolgáló cselekményt,
• a rendelkezésre álló bizonyítékokat,
• az eljárás alá vont meghallgatásának, illetve a tárgyalás időpontját.

Mellékelni kell továbbá az eljárás elrendelésének alapjául szolgáló írásbeli dokumentumokat is.

A tárgyalás időpontját úgy kell kitűzni, hogy arról az eljárás alá vont az értesítést a tárgyalás előtt legalább öt munkanappal korábban megkapja. A sportfegyelmi tárgyalást legkésőbb az eljárás megindításáról szóló értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül kell megtartani.

Ha valamelyik fél a tárgyaláson nem jelenik meg, tárgyalást tartani, és az ügyet érdemben elbírálni csak akkor lehet, ha az eljárás alá vontat szabályszerűen értesítették. Az eljárás lefolytatható akkor is, ha az eljárás alá vont írásban bejelentette, hogy a tárgyaláson nem tud, vagy nem kíván részt venni.

A Fegyelmi Bizottság határozatképes, ha a bizottságból két fő jelen van. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Határozatképtelenség esetén, vagy ha az ügy a tárgyaláson nem volt tisztázható, a tárgyalást követő nyolc napon belül kell kitűzni az újabb eljárási cselekményt.

A tárgyalásról és az egyes eljárási cselekményekről jegyzőkönyvet kell felvenni, és azt továbbítani szükséges az egyesület titkárának.

Az eljárás alá vont az eljárás során jogi képviselőt vehet igénybe. Ha az eljárás alá vont meghallgatására tartós akadályoztatása miatt az eljárás időtartama alatt nem kerülhet sor, a kötelezettségszegés elkövetésével kapcsolatos megállapításokat, továbbá azok bizonyítékait vele írásban kell közölni, és 8 napos határidő kitűzésével fel kell szólítani, hogy védekezését terjessze elő.

Az elsőfokú eljárást a megindításától számított legfeljebb 30 napon belül határozathozatallal be kell fejezni. Ha az ügy a tárgyaláson nem volt tisztázható, a tárgyalást követő 8 napon belül újabb tárgyalást kell tartani.

A Fegyelmi Bizottság első fokú határozatában

• ha a kötelezettségszegést megállapítja, büntetést szab ki,
• az eljárás alá vont személyt felmenti, vagy az eljárást megszüntetheti.

A sportfegyelmi kötelezettségek vétkes megszegéséért büntetésként kiszabható:

- szóbeli figyelmeztetés,

- írásbeli megrovás,

- sporttevékenységtől való időszakos eltiltás, (maximum 3 hónap)

- egyesületi tagság határozott időre történő felfüggesztése, (maximum 6 hónap)

- az egyesületből való kizárás.

A Fegyelmi Bizottság az írásbeli figyelmeztetés, megrovás fegyelmi büntetést közvetlenül, fegyelmi tárgyalás nélkül is kiszabhatja abban az esetben, ha a tényállás egyértelműen bizonyított.

Meg kell szüntetni a sportfegyelmi eljárást, ha

• annak tartama alatt az eljárás alá vont személy egyesületi tagsága megszűnik,
• az eljárás alá vont a terhére rótt kötelezettségszegést nem követte el, vagy annak elkövetése nem bizonyítható.

A Fegyelmi Bizottság elnöke az eljárás befejezésétől számított nyolc napon belül köteles a Bizottság határozatát írásba foglalni, és az eljárás alá vonttal kézbesítés útján közölni.

A sportfegyelmi határozat tartalmazza:

• a sportfegyelmi büntetést, annak mértékét, időtartamát;
• a határozat indoklását;
• az eljárás alá vont tájékoztatását a jogorvoslat lehetőségéről.

E feltételek együttes megléte hiányában a fegyelmi határozat semmis.

Az első fokú sportfegyelmi határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül jogorvoslati kérelem terjeszthető elő. A jogorvoslati kérelmet az első fokú sportfegyelmi határozatot hozó bizottság elnökénél kell benyújtani, aki azt 15 napon belül – az eljárás során keletkezett iratokkal együtt – továbbítja a sportfegyelmi fellebbviteli bizottsági feladatokat ellátó szerv (Elnökség) vezetőjének.

A másodfokú eljárás során a sportfegyelmi fellebbviteli bizottság az első fokú határozatot:

• helybenhagyja,
• megváltoztatja, vagy
• megsemmisíti és az első fokon eljárt Fegyelmi Bizottságot új eljárásra, utasítja.

       5.2. Fellebbviteli Bizottság:

A fellebbviteli bizottság tagjai az Egyesület Elnöke, Titkára, és az adott szakosztály vezetője. A másodfokú fegyelmi bizottság (Fellebbviteli Bizottság) szervezetére, eljárására, a határidők számítására az első fokú eljárásra előírt rendelkezéseket megfelelően kell alkalmazni. Az Egyesület Fegyelmi Bizottságának és a Fellebbviteli Bizottság működésére vonatkozó részletes szabályokat a Fegyelmi Bizottság Ügyrendje tartalmazza.

A Fellebbviteli Bizottság határozata jogerős, további jogorvoslatra nincs lehetőség!

       5.3. Jelölő Bizottság:

Az elnökség öt éves mandátuma lejárta előtti küldöttgyűlésen az elnökség javaslatára a küldöttgyűlés 3 tagú Jelölő Bizottságot állít föl, melynek feladata a következő küldöttgyűlésre az elnökségi tagi posztokra, és ha szükséges az egyes bizottsági tagsági posztokra való jelöltállítás.

Függetlenül a Jelölő Bizottság általi jelöltektől a tisztújító küldöttgyűlésen is lehet jelölteket állítani. Amennyiben a tisztújító küldöttgyűlés sikeres, és feláll az új elnökség, és az esetleges bizottságok akkor a jelölőbizottság mandátuma a tisztújító küldöttgyűlés napján lejár, a bizottság feloszlatásra kerül.

6.    Etyeki Sport Hagyományőrző Tagozat

A sportegyesületen belül létrehozott hagyományőrző tagozat feladata és célja az etyeki sport és az Etyeki Sportegyesület múltjának és hagyományainak megőrzése, ápolása, és továbbvitele. A hagyományőrző tagozat vezetője Wlack László.

III. Egyéb rendelkezések:

III.1. A sportegyesület a hatékony működése érdekében sportmunkatársakat (edzőket, pályagondnokot, szertárost, technikai vezetőt, létesítmény vezetőt, koordinátort, és egyéb segítőket) alkalmazhat. Megbízásuk, feladatuk, hatáskörük, és javadalmazásuk részletes szabályait a megbízási szerződésük tartalmazza. Megbízói, munkáltatói jogkört a sportegyesület elnöke gyakorolja.

III.2. A Sportegyesület, mint önálló jogi személy pályázatokon részt vehet. Az adott szakosztály pályázatán elnyert összeget az adott szakosztályra kell fordítani.

III.3. Sportegyesületi és bérelt létesítmények használata:

A Sportegyesület rendes tagja, aki az Egyesületi tagsági díjat a megadott határidőkre megfizeti az szervezett körülmények között és a saját felelősségére használhatja a Sportegyesület, és a Sportegyesület által bérelt, használt létesítményeit, eszközeit, felszereléseit, szolgáltatásait. Aki nem Egyesületi tag (külsős tag), és alkalmanként használni szeretné ezeket a létesítményeket, és szolgáltatásokat, az a küldöttgyűlés által megállapított egyszeri (alkalmi) tagdíjat köteles megfizetni. Az egyszeri (alkalmi) tagdíj a jelen SZMSZ elfogadása idején 500 Ft/fő/alkalom, melynek beszedéséről és elszámolásáról az adott szakosztály vezetője, vagy edzője köteles gondoskodni.

Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat a 2019. március 16.-án megtartott Küldöttgyűlés alapján került módosításra, megállapításra.

Etyek, 2019. március 18.